A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

Csobai Lászlómé élésének tényeit, törvényszerűségeit hívatott a tudományos tárgyilagosságnak megfelelően kikutatni. Ez a szakosztály feladata, amit el kell végeznie egyrészt a tudományos igazság kedvéért, valamint a két nép békéjéért. A Történettudományi Szakosztály tenni akarását, valóságos programját a tervezet hat kötet kiadási tervével támasztotta alá. A tervezet tartalmazta egy gyűjteményes munka kiadását Magyarok és románok a Kárpáteurópa történetében címmel. Második kötetként szerepelt Veress Endrének a pesti egyetemi nyomda és a román intézmények, tudósok évszázados kapcsolatait összefoglaló munkája. A harmadik kötet Közös magyar-román jobbágyfelkelések (Dózsa, Bábolna), a negyedik pedig Magyar-román törökellenes harcok címmel jelent volna meg. Az ötödik kötet tudományos megalapozottsággal A magyarromán ellentétek igazi okai címen feltárta volna a két nemzet uralkodó osztályainak imperialista törekvéseit. A hatodik kiadvány - amely talán több kötet terjedelmű lett volna - feladatául a román szociológia ismertetését jelölte ki. Ez elsősorban a Dimitrie Gusti-féle szociológiai iskola falukutatásainak és szociográfiai tanulmányainak lefordítását tartalmazta volna. A Dimitrie Gusti-féle szociológiai iskola falukutatásai az 1920-as években indultak, és az általa vezetett kutatások eredményeként több kötetnyi falumonográfia jelent meg a Román Tudományos Akadémia kiadásában. A Román Tudományos Akadémia meghívására a falusi gyűjtőmunkában 1934—1936-ig Lükó Gábor magyar etnográfus is részt vett. A társaság fontosnak tartotta, hogy a parasztságról tiszta képet kapjon a társadalom, amit ezeknek a köteteknek a kiadásával tartottak elérhetőnek. Természetesen az akkori belpolitikai viszonyok is megkövetelték ezt, vagy legalábbis indokolttá tették, hisz a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok abszolút többségét a kisgazdapártiak szerezték meg. b) A Természettudományi Szakosztály titkára dr. Szabó Zoltán fővegyész volt. Feladataként a magyar-román tudományos intézmények és tudományos szakkörök közötti kapcsolatok kiépítését határozták meg. Hangsúlyozták a magyar-román tudósok és szakkörök közötti közös megbeszéléseket, a tudományos eredmények kicserélését, kongresszusok rendezését, a gyakori találkozások kezdeményezését és megszervezését a rokonszakmák magyar és román művelői között. Konkrétan magyar-román biológus kongresszusok megszervezésére, és orvos cserére gondoltak. A szakosztály С Parhon professzor, a világhírű endokinológus munkáiból tervezett néhány kötetet kiadni. c) A Művészeti Szakosztály titkára Makkai László volt. Erre a szakosztályra hárult az a feladat, hogy a román irodalom és művészet eredményeit, alkotásait megismertesse a magyar közönséggel. A tervezet szerint „sajnos Magyarországon alig ismerik a román irodalmat, vagy a román népköltészetet, népzenét, a népi táncokat". A szakosztály tervbe vette, hogy a Magyar Rádió heti egy alkalommal egy órányi időtartamban, a román népet és kultúráját ismertetné meg a magyar hallgatósággal. Mihai Eminescu, a legnagyobb román költő megismerése céljából „Eminescu Ünnep" megrendezését tervezték. Délkelet címen megjelenő kötetük egy a délkelet-európai népekkel, elsősorban a románok társadalmi, gazdasági helyzetével, kultúrájával ismertetné meg a magyarságot. A kötetet dr. Tamás Lajos és dr. Gáldi László egyetemi tanárok összeállításában tervezték kiadni. Terveik között szerepelt még a román irodalom antológiájának, Makkai László fordításában Liviu Rebreanu parasztregényének a Ciuleandra-nak, Mihail Sadoveanu román író Baltagul (A balta) című regényé532