A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

A Magyar-Román Társaságok története 1945-1950-ig nek és Mihai Beniuc román költő magyar nyelvre fordított verseinek a megjelentetése. Az utóbbi három kötet a munkaterv készítésekor nyomdakészen a kiadásra várt. d) A Sajtó és Propaganda Szakosztály titkára dr. Berky János miniszteri titkár volt. A szakosztály feladata a magyar-román sajtókapcsolat megszervezése volt, a magyar sajtó megfelelő szakszerű híranyaggal való ellátása. Ezzel párhuzamosan a bukaresti Román-Magyar Társaságot segítve, ellátta magyar vonatkozású anyaggal a román rádiót és a sajtót. Feladata volt még a magyar kultúra és tudomány termékeinek terjesztése Romániában, valamint a romániai magyarság kulturális és művelődési anyaggal való ellátása. Felvállalta a népművészeti, képzőművészeti kiállítások megrendezését, hangverseny körutak, valamint román művészek, művészeti együttesek magyarországi vendégszereplésének szervezését. Tervezte, hogy ösztöndíjcserét kezdeményez és épít ki a magyar-román tudósok és diákok között. Vállalták, hogy segítik a turizmust a két ország között, hogy közvetítenek a magyar és román szakszervezetek között, hogy kölcsönös gyermeknyaraltatási akciót kezdeményeznek, hogy a magyar és román ifjúsági és női szervezetek között kapcsolatot építenek ki. 2. A Magyar-Román Társaság tevékenysége, programja A társaság megalakulása után igyekezett intenzíven dolgozni, úgy, hogy igen rövid idő alatt kézzelfogható eredményt tudjon felmutatni a munkatervében megfogalmazott feladatok közül. A társaság titkára 1945. október 27-én kelt, a külügyminiszterhez intézett levelében azt írja, hogy az alig néhány hete alakult Magyar-Román Társaság máris jelentős munkát végzett. Eredményként sorolja fel, hogy a kultuszminisztérium hozzájárulásával a budapesti egyetemre meghívtak négy román tudóst, ezenkívül pedig a történeti szakosztályon „kiadványok állnak nyomdakészen." (Veress Endrének az egyetemi nyomda román kapcsolatait, valamint a magyar-román sorsközösséget tárgyaló kötete.) Hasonlóképpen készülőben van két műfordítás is, Mihai Beniuc költeményei Gáldi László, és Mihail Sadoveanu Baltagul című regénye Makkai László fordításában. Ezeknek a köteteknek a szerzői tiszteletdíjának, illetve nyomdai előállítási költségeinek finanszírozását kérik a külügyminisztériumtól.

27 Az 1946-os év egyik legfontosabb teendőjének bizonyult, a Munkácsy u. 15-ös számú háznak a Magyar-Román Társaság székházává történő felújítása, berendezése. Ennek érdekében a társaság újjáépítési segélyért folyamodott a Magyar Újjáépítési Minisztériumhoz, a Magyar Külügyminisztériumhoz pedig a székház igénylési, majd megtartási jogának megszerzéséért.

28 A társaság tervei, programjai közül figyelemre méltó hogy mindjárt az 1946-os év legelején tárgyalásokat folytatott egy Romániában rendezendő magyar képzőművészeti és iparművészeti kiállítás megrendezéséről.

29 Sajnos a társaság iratanyagai között nem találtam arra való utalást, hogy a kiállítások megrendezésére sor került-e vagy sem. Ennek az évnek a legjelentősebb programja a „magyar írók, művészek és filmesek március 13-20. közötti bukaresti útja"

30 volt. Az igen részletesjelentésben olvasható, hogy a bukaresti Román-Magyar Társaság meghívása alap27 UMKL KÜM iratai 45010/1945. 28 UMKL KÜM iratai 2034/1946. 29 UMKL KÜM iratai 6005/6/1946. 3U UMKL VKM iratai XIX-1-1 e 577 47/1946. 533