A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

Csobai Lászlóné IL A Budapesti Magyar-Román Társaság létrejöttének körülményei és megalakulása E tanulmány első fejezetében nyomon követhettük az ország belpolitikájának legfontosabb eseményeit. Az ország bel- és külpolitikai helyzetéből adódó politikai követelések tulajdonképpen megfogalmazták a Magyar-Román Társaság megalakításának szükségességét, és egyben meghatározták, illetve előkészítették a társaság létrejöttének körülményeit. Pontosabban megfogalmazva az MKP-nek már az 1944. november 30-án, a debreceni Néplap hasábjain közzé tett akcióprogramjában felsorolt követelések és intézkedések között olvashatjuk többek között a következő célkitűzést: „őszinte együttműködés a szomszédos államokkal és a szövetséges nyugati nagyhatalmakkal". Ennek a célkitűzésnek a jegyében alakultak meg a különböző Társaságok, mint a Magyar Keleti Társaság,

11 a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság

12 a Magyar-Román Társaság, a Magyar-Angol Társaság

13

, a Magyar-Amerikai Társaság

14

, a Magyar-jugoszláv Társaság.

15 Megalakulásuk az ország külpolitikai elszigeteltségéből való kiutat jelentették, illetve a nyitást és egyben az ország szuverenitásának az elismertetését kívánták elősegíteni, szorgalmazni. Nem véletlen, hogy megalakulásuk kronologikus sorrendjében, az említett társaságok közül éppen a Magyar-Román Társaság volt a harmadik. A társaság főtitkára, Balázs T Béla megfogalmazása szerint: „tudvalevő, hogy az összes szomszédos népek közül a legtöbb tennivalónk a románokkal van".

16 A levéltári iratanyagból úgy tűnik, hogy a magyar-román kultúrkapcsolatok megindításának, illetve rendezésének tervezése szinte egy időben két szálon is elkezdődött. Szenczei László budapesti író 1945. szeptember 14-i keltezéssel beadványt küldött a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, melynek tárgya: „A Magyar-Román Kultúrkapcsolatok Munkaterve". A beadványt, illetve annak másolatát a VKM eljutatta Gyöngyösi János magyar külügyminiszternek azzal, hogy még mielőtt állást foglalna a figyelmet érdemlő tervben, kérje a külügyminiszter véleményét is. Az említett beadványhoz egyidejűleg elkészült annak költségvetési tervezete is, amely egy előirányzat volt az 1945. október l-jétől 1946. április 1-jéig terjedő időszakra. A román kulturális kapcsolatok munkaterve már az elején leszögezi, hogy a bekövetkező új korszakban a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak rendszeresen szorgalmaznia kell a délkelet-európai szomszéd népekkel a kulturális kapcsolatok ügyét. Az említett munkaterv szerint a Kultuszminisztérium Külföldi Kulturális Ügyosztálya keretében, illetve annak egy autonóm szerveként „Délkelet-Európai Művelődési Munkakör"-t kellene létrehozni, amely megindítana egy széleskörű, a szellemi élet több területére kiterjedő munkát, amely a „délkelet-európai szomszédnépek kultúráját a magyar műveltség termékenyítő közelségébe hozhatná". A beadvány szerint a Délkelet-Európái Művelődési Munkakörnek két alosztálya lenne: egy 11 UMKL VKM iratai XIX i-u 57747/1946. 12 Magyar Nemzet 1.945. okt. 6. 1. 13 Uo. 14 Magyar Nemzet 1945. okt. 4. 1. 15 Uo. 16 UMKL KÜM iratai 45002/1945 528