A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba színű tehát, hogy a 4 evangélikus közülük került ki. Arról sincs adatunk, hogy külön hitoktatásban részesítették-e őket.

132 1913-ban az egyházközség leánygyermekeinek hitoktatását továbbra is Mazurekné Ploy Irén, a fiúkét pedig - az elhalálozott Kulitzy Nándor örökébe lépve Balassa János, pusztavészirtványi elemi iskolai tanító vette át.

133 Az oktatás tantermi, iskolai feltételei sokat javultak, amikor megindult 1911ben a polgári leány-, 1912 őszén pedig a polgári fiúiskolái oktatás is, az iskoláknak eredetileg szánt helyen.

134 Jellemző momentum azonban, hogy az évvégén a hitoktatók részére már Scholtz Gusztáv püspöktől, a missziói alapból kellett segélyt kérnie a gyülekezetnek „tekintettel a fiókegyház szegénységére".™ Az egyházmegyétől 1915-ben 100-100 koronát kaptak erre a célra.'

36 A következő évben az egyházkerület a két tanítónak ugyancsak 100 koronát szavazott meg, míg 1918 februárjában a főesperes utalt ki kétszer 50 koronát a hitoktatók részére.

137 Balassa 1915-ig oktatott, s tudomásunk szerint 1926-ig nem is lett utódja. Az alsó fokú iskolásokat a távozása után Mazurekné oktatta. Az 1915-1916-os tanévről Korén Pál körlelkész azt állapította meg, hogy „a gyulai állami fiú- és leányiskolában a hitoktatásban felmutatott eredmény, dacára a háború okozta rendetlen iskolázásnak, a rövidebb tanévnek... általában kielégítőnek mondható." Mazurek Ferencnének külön is köszönetet szavaztak meg „a vallás oktatásában elért kiváló eredményért." О 1925-ig tanította a lányokat az elemiben.

138 Az 1934. február 10-i presbiteri ülésen úgy emlékeztek meg róla, mint aki 17 éven át tanította a gyülekezetben élő gyermekeket, „5 volt idő, amikor az egész fiókegyházban ő volt az összetartó erő. " Az első világháború idején a katonaság körében a háború miatt nem volt hitoktatás, a fogházban pedig azért maradt el, mivel a rabok mezei munkákra voltak kirendelve, s csak a három fóünnepen tartózkodtak benn.

139 Knyihár Károly jelentése szerint a hitoktatást és a konfirmációi oktatást a főgimnáziumban heti 4 rendes és 1 exhortatációs óra keretében végezte. Az esperes szorgalmazta, hogy a gyulai főgimnáziumba egy egyházi énekórát is állítsanak tanrendbe.

140 Azt nem tudjuk, hogy meddig tanított a főgimnáziumban, de 1920-ban már Vidovszky Kálmánt - aki ugyancsak békéscsabai lelkész volt - találjuk a helyén. 132 Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamának és a vele kapcsolatos kereskedelmi szaktanfolyamnak értesítője az 1912-1913-ik iskolaévről. Gyula, 1913. 14. 133 BML, Ladics-hagyaték: 1914-es és 1915-ös költségvetés. Békés 1916. október 29.: Mazurekné a II. fizetési osztály 3 fokozatába előlépő, állami népiskolai tanítónő; Békés 1912. augusztus 4. 134 Békés 1912. május 5; A polgári fiúiskolát 1906-ban, a gimnázium megindításakor megszüntették. 133 BML, Ladics-hagyaték: Sülé József és Balassa János 1913. november 2-i levele Sholtz Gusztáv püspökhöz; Békés 1912. április 21.: Mezőberényben 200 К drágasági pótlékot szavaztak meg a tanítóknak. 136 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1916. 12. '" A Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület 1916. évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. Budapest, 1916. 15, 55, 58, 63; EFM, Ladics-gyűjtemény 82.947.: ezek szerint ekkor is két hitoktatója volt a gyülekezetnek. 138 SZENTKERESZTY 1932. 119; Békés 1921. január 8. m Egyházmegyei közgyűlés 1916. 28-29. 140 Egyházmegyei közgyűlés 1916. 33-34. 512