A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása iskolában, a polgári leányiskolában és az inasiskolában végzett hitoktatásért a tanárokat fizetés-kiegészítésben részesítik. Az 1910. január 20-i közgyűlésen pedig örömmel állapították meg, hogy az iskolai hitoktatást kifogástalanul végzik. Mintegy 3 éves huzavona után a főgimnáziumi hitoktatás tiszteletdíjának kérdése is megnyugtatóan rendeződött: a közoktatási minisztérium kötelezte a várost annak megtérítésére. Az egyházközség költségvetésének kb. 40%-a így is oktatási célt, azaz a tanítók fizetését szolgálta. Időközben kiderült, hogy a lányokat és az inasokat külön konfirmációi oktatásban kénytelenek részesíteni, ami ugyancsak emelte a költségeket.

126 Az első konfirmációra 1909. május 20-án került sor. Ekkor a hívekkel együtt konfirmandusok is részesülhettek az Úr szent vacsorájából.

127 Ezt követően 1920-ig még 1910-ből és 1913-ból van adatunk konfirmációra.

128 Kiábrándító képet mutat ugyanakkor az iskolai oktatás helyzetéről az a megállapítás, mely szerint az állami elemi iskola „elhelyezése nem csak a pedagógiai, hanem a hygiéniai legelemibb követelményeknek sem megfelelő. "

129 1910. szeptember 4-én a felügyelő arról tájékoztatta az egyháztanácsot, hogy a püspök rendelete folytán, a gimnáziumi hitoktatást ezentúl lelkésznek kell végeznie. Tudomása szerint Knyihár Károly békéscsabai lelkész, ambuláns hitoktató ezt elvállalná. A presbitérium a nevezett lelkész áldozatkészségéért a város által neki fizetendő óradíjon felül 100 К tiszteletdíjat, s még 60 К úti általányt is megszavazott. E határozat minden ékesszólásnál jobban tükrözi, hogy a gyülekezet, nehéz anyagi helyzete ellenére is milyen fontosnak tartotta a gyermekek hitoktatását. Egyúttal köszönetet szavaztak meg Kulitzy Nándor elemi iskolai igazgató-tanítónak, aki 3 éven keresztül ellátta e nemes feladatot. Az állami fiúiskolái és az iparosiskolai hitoktatást továbbra is ő, míg a polgári leányiskolái oktatást Mazurekné végezte. A konfirmandusok oktatásának kérdését egyelőre függőben hagyták.

130 Arról, hogy vajon hány gyermekkel is kellett foglalkozniuk az említett nevelőknek, csak elszórt adatok állnak a rendelkezésünkre. Az 1907-es összeírok 128 fiú és 93 lánygyermeket találtak a gyülekezetben. A rendelkezésünkre álló statisztikákat áttekintve, éves általánosságban 10 fiú és 10 leánygyermek születésével számolhatunk. A gyulai római katolikus főgimnáziumi oktatás megindulásakor mindössze 2 evangélikus vallású fiút találunk a tanulók között: egyet az első, és egyet a második osztályban. Amikor Knyihár átvette a hitoktatást már 12 evangélikus gyermek tett osztályvizsgát ugyanitt. Az 1915-1916-os tanévről azt tudjuk, hogy a vallásoktatóknak heti 9 hittanórát kellett tartania 9 növendéke számára.

131 Az 1911-ben meginduló női kereskedelmi szaktanfolyamra, mely a 14-19 éves korosztályt ölelte fel, a 39 tanuló közül mindössze 19 gyulai iratkozott be. Nem való126 BML, Ladics-hagyaték: Az 1908. december 13-i presbiteri ülés és az 1910. január 20-i közgyűlés jegyzőkönyve. 127 Békés 1909. május 30; 1913. április 27.: Konfirmációt tartottak a polgári leányiskolában. 128 Békés 1909. május 30, 1910. május 1; 1913. április 27.: Konfirmációt tartottak a polgári leányiskolában. 129 Békés 1908. április 12. 130 BML, Ladics-hagyaték: 1910. szeptember 4-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 1913. június 3-án a polgármester arról értesítette dr. Ladies Lászlót, hogy a gimnáziumi hitoktatásra kiutalt 188 К 25 fillért felveheti. 131 A Gyulai Római Katholikus Főgimnázium Értesítője az 1904-1905-ös tanévről. Gyula, 1905. 99; Ua. az 1911-12-es tanévről. Gyula, 1912. 139; Ua. az 1914-1916-os tanévről. Gyula, 1916. 90, 115. 511