A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása jóváhagyta a fenti határozatokat.

93 A felügyelő arról tájékoztatta a híveket, hogy az egyházközségnek kb. 424 tagja van. Elhatározták, hogy énekeskönyvként a békéscsabai gyülekezetben használtat fogadják el.

94 A presbitérium határozatait a közgyűlés mint a későbbiek során is szinte mindig - elfogadta. A jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy egyáltalán megvitatták-e a javaslatokat, vagy csak egyszerűen tudomásul vették az egyháztanács döntéseit. A közgyűlés említett halogatása ellenére a gyülekezeti élet már az 1907-es esztendő végén megindult, amire - sajnálatos módon - egy temetés szolgáltatott okot. A Békés című lap szerint az egyházközség működésének első jeleként egy, a kórházban meghalt evangélikus eltemetésére, a felügyelő nem a helybeli református lelkészt kérte fel - mint azt korábban szokta -, hanem Békéscsabáról hozatott át papot.

95 Érdekes módon a továbbiakban csak meglehetősen elszórt adataink vannak a temetésekről: 1909 áprilisában pl. Szeberényi jött át, hogy a református temetőben végső búcsút vegyen Rimmel Lajostól, akit a békésszentmiklósi uradalom felvirágoztatójaként tartottak számon. Kulitzy Béla tanítót pedig 1912 nyarán maga az esperes temette el.

96 A gyulai evangélikusok egyházi alkalmaikat évtizedeken át a Jókai úti, állami elemi fiúiskolában tartották. Ez a korábbi fiúpolgári iskola volt, melyet az egykori „Kulcs korcsma" épületében rendeztek be, de 1906-ban, a katolikus főgimnázium megindításakor megszüntettek. Azóta az állami elemi fiúiskolának adott otthont. Általában az iskola nagytermében gyűltek össze, s ez a rajztanterem volt. Akár istentiszteletről, akár közgyűlésről volt szó, azok itt kerültek megrendezése 191 l-ig. Az állami elemi iskola új épülete a Károlyi Sándor (ma: Károlyi Mihály) utcában 1908 őszén épült fel, de ideiglenesen a polgári leányiskolát helyezték el benne. A Kossuth Lajos utcában 1911 őszére készült el a polgári leányiskola (ma: I. számú általános iskola) épülete, s 1912 januárjában adta át helyét az állami elemi iskolának.

97 1912 húsvétját már az állami elemi iskola tornatermében - mely az egykori Korona vendéglő helyén épült -, ünnepelhették a gyulai hívek.

98 Egy ideig felváltva használták a két - egyébként egymás szomszédságában lévő - épületet: 1913. április 27-én a konfirmációt a polgári leányiskolában, az április 30-i közgyűlést viszont az állami elemi iskola tornatermében tartották. A későbbiekben az istentiszteletek megtartására is itt került sor.

99 Ismerjük azokat a lelkészeket, akik a békéscsabai gyülekezetből az első időben Gyulán szolgáltak. A gyulai fiókegyház híveit kezdetben a három békéscsabai városi lelkész (Csepregi György, Szeberényi Lajos Zsigmond és Korén Pál) gondozta, s többkevesebb alkalommal mindegyikőjük megfordult városunkban. Ez a feladat a korabeli kezdetleges közlekedési viszonyok ellenére sem jelenthetett túl nagy elfoglaltságot, hiszen az egyházmegye 1908. augusztus 19-i közgyűlési beszámolója szerint a gyulai fiókegyház első esztendejében mindössze 1 keresztelésre 93 Békés 1909. január 10. 94 BML, Ladics-hagyaték: 1909. január 10-i közgyűlés jegyzőkönyve. 95 BML, Ladics-hagyaték: 1909. január 10-i közgyűlés jegyzőkönyve; Békés 1907. december 15. 96 Békés 1909. április 4, 1912. június 13. 97 Békés 1908. március 22, április 19, július 14, 1909. április 11; BML, Ladics-hagyaték: 1909. január 20-i közgyűlés jegyzőkönyve; SCHERER 1938. II. 244, 292, 294. 98 Békés 1912. április 7. 99 Békés 1913. április 27, december 21. 503