A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba és 2 temetésre került sor, valamint: „a nagy ünnepeken istentiszteleteket tartottunk, s egyszer úrvacsorát osztottunk. "

10

° Az egyházmegye következő évi közgyűlésén már Knyihár Kálmán, békéscsabai külső kerületi lelkész arról számolt be, hogy 1909 nyarától „lelkészi körömhöz tartozik Gyula, Gyulavári, Doboz, Dobozmegyer (=Mezómegyer) és Újkígyós" ahol a lelkészi teendők (esketés, temetés, keresztelés, úrvacsora osztás) mellett a tanítás ellenőrzése is az ő feladata. Ezért „minden iskolai évben minden iskolát legalább egyszer meglátogatok."

m A templomi istentiszteleteket azonban általában ezután is a városi lelkészek tartották, közülük különösen Korén Pál járt sokat városunkban, aki a gyülekezetalapítást is a szívén viselte. Nem ismert pontosan, hogy mikor került sor az első gyulai evangélikus istentisztelet megtartására. Nagy Jenő 1905-re teszi ezt az időpontot: „ 1905iki évben a gyulai volt polgári oskola igazgatója volt szíves, ha jól emlékszem néhai Privár úr, átengedni a tantermet Istentiszteletünk megtartására, amikoris az első úrvacsora osztás is megtörtént."

102 Ismereteink szerint 1907. december 12-én úgy döntöttek, hogy karácsony és újév délutánján békéscsabai lelkészeket hívnak át igét hirdetni. Nem tudunk arról, hogy ez a terv valóra vált-e. Az első istentiszteleten, amelyről biztosan tudunk, maga az egyházmegye esperese, Csepregi György szolgált. Erre 1908. április 20-án, húsvét másodnapján, délelőtt 9 órai kezdettel került sor. A kántori szolgálatot az ugyancsak Békéscsabáról érkező Galli János tanító végezte. A nevezetes eseményen a hívek jóval nagyobb számban jelentek meg, mint a korábbi tanácskozásokon, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy közülük harmincan éltek az úrvacsora szentségével. Prédikációjában az esperes arra helyezte a hangsúlyt, hogy a gyulai evangélikus gyülekezet kettős feltámadást ünnepel: Krisztusét, és a sajátjáét. Ez mindenesetre azt erősíti meg, hogy ez lehetett az első gyulai istentisztelet.

103 Pünkösdkor Szeberényi Lajos Zsigmond, a békéscsabai igazgató-lelkész tartotta az ünnepi istentiszteletet. Az egykori újsághír szerint ezen is ,jzép számmal" vettek részt a hívek.

104 Nem tudjuk, hogy karácsonykor miért maradt el az igehirdetés, bár megeshet, hogy csak a megtartását igazoló számla kallódott el. A későbbiekben ugyanis megtartották az évi 5 istentiszteletet, egészen az I. világháború kitöréséig. Az említetteken kívül 1910-ben Sztik Gusztáv, 1912-ben Maczák György segédlelkész, 1911-ben és a következő évben pedig l-l alkalommal Knyihár Károly is tartott istentiszteletet. Ő jól ismerhette a gyulai viszonyokat, mivel 1910-ben elvállalta a főgimnáziumi hittanórák megtartását is. A keresztelések, a betegek számára történő úrvacsora osztás pedig még 1914-ben is a gimnáziumi hitoktató lelkész kötelessége volt.

105 Egyházmegyei közgyűlési jegyzökönyvek. Békéscsaba, 1908. 18. Sajnos az nem derül ki a szövegből, hogy 1908 húsvétja előtt, azaz 1907 karácsonyán tartottak-e már istentiszteletet Gyulán. Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1909. 28. Nagy Jenő 1923-as visszaemlékezése. Jegyzőkönyvek C. 12. Békés 1907. december 22, 1908. április 19, április 26. Békés 1908. július 7, július 14. Mitykó Mátyás 1914-es adóíve. Jegyzőkönyvek С 12. 504