A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba A helyi lapból évente nyomon követhető az evangélikus gyermekek születésének száma:

66 év fiú lány 1906: 9 5 1907: 9 12 1908: 11 18 1909: 11 13 1910: 13 11 1911: 13 9 1912: 13 11 1913: 15 12 1914: 10 10 Az esküvők száma már jóval kevesebb. Évente jó, ha egy akadt, de sokszor egyet sem jegyeztek fel.

67 A temetések számáról megbízható adat nem áll a rendelkezésünkre. Az egyházi anyakönyvezést ugyanis ekkor még Békéscsabán végezték. A lélekszám változásában meghatározó szerepet játszott a fluktuáció. Mivel jobbára hivatalnokokból, földbérlőkből és napszámosokból tevődött össze a gyülekezeti tagság, sokuk csak rövid ideig maradt a városban. 1908-1910 között pl. a presbitérium tagjainak 20%-a költözött el Gyuláról. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az 1910-es adakozási listán szereplők közel negyedével sem korábban, sem később nem találkozunk a gyülekezet tagjairól készített kimutatásokban. Az első világháború kitöréséig a név szerint megismert 171 egyháztag közül, noha 1907-ben 71 fő még ötven éven aluli volt, s további 57 esetben nem tüntették fel az életkort - mindössze 29 alapító tag és háromnak az özvegye élt Gyulán 1926-ban.

68 S legfeljebb további tíz esetben tudunk kimutatni közvetlen leszármazottat az akkor nyilvántartásba vett, ugyancsak 171 személy között. Az első összeírásban szereplő 33 hölgy közül, a többiekhez képest meglehetősen sok, 12 szerepel 1926-ban. Úgy tűnik, ők kevésbé voltak mobilak, mint a férfiak. Még akkor is a városban maradtak, ha közben megözvegyültek. A 22 férfi közül tízük életkorát ismerjük: heten már elmúltak hatvan évesek, hárman pedig negyvenes éveik közepén jártak. Öten nyugdíjasként (vasutas, vármegyei írnok, katona, törvényszéki iktató, ítélőbíró) maradtak városunkban. Három földbérlőből időközben földbirtokos lett. Az egyik béresből és az egyik földbirtokosból tanyás, az egyik tanyásból pedig földműves vált. Az egyik szabó pedig magánzóként jutott jövedelemhez, akárcsak az egyik földbérlő. Két kertész (uradalmi cseléd) megmaradt eredeti munkakörében, akárcsak az egyik napszámos. Nem változott a szobafestő, a pénzügyi tisztviselő, a vendéglős, valamint az egyik földbirtokos foglalkozása sem. A kereskedősegédből időközben kalaposmester vált, azt pedig nem tudjuk, hogy a későbbi vasutas kezdettől fogva a MÁV-nál dolgozott-e. "" Békés 1907. január 13, 1908. január 5, 1909. január 9-10, 1911. január 8, 1912. január 6, 1913. január 5, 1914. január 4, 1915. január 12. "

7 Békés 1912. január 6, 1913. január 5, 1915. január 7. 68 A Gyulai Evangélikus Egyházközség irattára B. 4. 496