A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása A gyülekezet tagjainak több mint háromnegyed része tehát alig egy bő évtized alatt kicserélődött. Ebben az óriási változásban az említett fluktuáció mellett kitüntetett szerep jutott az első világháborúnak, illetve az azt követő népmozgásnak, a menekülthullámnak. 1932-ben, tehát mintegy negyedszázad elteltével, a gyülekezeti tagságnak már csak alig 10%-át tették ki az 1914 előtt regisztrált alapító tagok. Az 1923-ban újjászervezett presbitériumnak ennek ellenére meghatározó tagjai maradtak az alapító atyák. A testület harmad részét ők alkották Martincsek Pál, Nagy Jenő, Olofson Miksa, Oszuszky János, Pluhár Mihály, Rózsa János és Sülé József személyében. Váradi-Szakmáry Arisztidet sem nélkülözték, de ő hamarosan lemondott, Marik Sámuelt pedig 1925-ben választották be. Leszármazó ttaikat dr. Kulitzy Béla, Jeszenszky Antal és Falta Imre, illetve 1929-től Lipcsey Pál képviselte a testületben. Az említettek közül 1931 után már csak Marik Sámuel, Olofson Miksa, Sülé József és Rózsa János illetve dr. Kulitzy Béla nevével találkozunk a presbiterek között. Az egyházközség szervezete, vezetői A gyulai evangélikus fiókegyház szervezetének megalkotására az 1907. december 15-i gyűlésen került sor, melyet a városháza nagytermében tartottak meg „a csekély számban megjelent hívek".

69 Az esperes ismertette, hogy ,felsőbb helyen" is jóváhagyták az egyházközség megalakulását, s kérte a megjelenteket, hogy munkálkodjanak annak felvirágoztatásán. A korábbi, ideiglenesen megválasztott vezetőséget véglegesítették: dr. Ladies László felügyelő, Herczberger József gondnok, Nagy Jenő ellenőr és Kulitzy Nándor jegyző az esküt is letették. Úgy határoztak, hogy az egyháztanács a megválasztott tisztségviselőkkel együtt 12 tagból álljon. Presbiterré választották Mikler Sándor tanfelügyelőt, Váradi-Szakmáry Arisztid táblai ítélobírót, Kéler István postatisztet, Poppel Gyula királyi mérnököt, Oszuszky János vendéglőst, Juhász Imre honvéd törzsőrmestert, Milec Pál földtulajdonost, valamint Cinkóczky Jánost.

70 Kik voltak ők, kikből tevődött össze az egyházközség vezetősége? A felügyelő dr. Ladies László (1864-1924) megyeszerte ismert ügyvéd volt (2. kép). Édesapja foglalkozását követte, aki 1857-ben Szarvasról települt át Gyulára. Élénk közéleti szerepet élt, számos tiszteletbeli, és néhány ténylegesen jól fizető állást is betöltött amellett, hogy Csorváson jelentős földbirtokkal rendelkezett. Tagja volt pl. az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárúgyár RT felügyelő bizottságának, majd igazgatóságának. Vezérigazgatója volt a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesületnek, s igazgatósági elnöke a Gyulai Képkeretlécgyár RT-nek, az Első Gyulai Kereskedelmi RTnek, valamint a Sal István Fém- és Lemezárúgyár és a Gyulai Herbadrog Gyógy- és Ipari Növény RT-nek. Alelnöke volt a Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút Rt-nek, felügyelő-bizottsági tag az Első Gyulavárosi Takarékpénztárban. Ebből adódóan a legtöbb adót fizetők közül a városban az elsők között volt, és 1911 óta a vármegyében is Békés 1907. december 15, december 22. BML, Ladics-hagyaték: 1907. december 15-i gyűlés jegyzőkönyve. 497