A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása polgármestere előterjesztésére odáig elmentek, hogy hatására kimondták a kiválásukat az egyházmegyéből, inkább a csanád-csongrádihoz akartak csatlakozni. Véleményük szerint ugyanis, a békéscsabaiak vezette egyházmegyében a , felelősség nélkül izgató emberek akarata érvényesül... paraszt elemek szorítják ki az intelligens osztályt a vezetésből, s olyan irányt követ a bejutott új elem, mely az egyház megye magyarságára... károsan hat". Álláspontjuk indokaként felhozták, hogy az egyházmegye elmúlt évi, aradi közgyűlésén pl. egy lelkész indítványára tiltakozó feliratot intéztek a kormányhoz az új népoktatási törvény ellen. Ebben az ügyben az aradi ügyészség vádat is emelt egyes szenvedélyes agitátorok ellen.

31 Hasonló ügyben Szeberényi Lajos Zsigmond (1859-1941), a békéscsabai evangélikus gyülekezet igazgató-lelkésze

32 maga is érintett volt. Egy, a bányai egyházkerületen belül lefolytatott bírósági tárgyalás részletei szerint 1907-ben Csapiovits antalfalvai lelkészt perbe fogták, mert nem akadályozta meg a tüntetést a magyar nyelv bevezetése ellen. Az egyházkerületi gyűlésen a szarvasi egyházközségi felügyelő, Haviár Dániel Szeberényi ellen is fegyelmit indítványozott. Bár az egyházmegye bírósága kiállt a lelkész védelmében, az ügyész javaslatára Scholtz Gusztáv püspök az ügy újratárgyalására utasította őket. A püspök szerint a „Gondolatok és elmélkedések a Csipkay-féle javaslat felett" című röpiratában

33 Szeberényi nem csak az egyházi méltóságokat sértette meg, de a hívek között is egyenetlenséget szított „mert a magyar elem türelmetlenségét a tót ajkú lutheránus hívőkkel és papokkal szemben oly nagyfokúnak és igazságtalannak jelenti, hogy a lutheránus egyház tót elemeinek rosszindulatát képes fölkelteni a magyar elemek ellen". Az egyházmegyei törvényszék azonban nem engedett a korszak hangulatából sugárzó, rá nehezedő nyomásnak. Azt állapította meg, hogy Szeberényi "a panaszban felhozott vádakra okot nem szolgáltatott".

M Békéscsabát élénken foglalkoztatta egy másik ügy is: dr. Zsilinszky Endre még a felügyelőségéről is lemondott, mivel nem tudta keresztülvinni, hogy Erzsébethelyen (Jaminában) magyarul is lehessen prédikálni. Az ottani lakosok még arról sem akartak hallani, hogy legalább a nagyobb ünnepeken szólhassanak hozzájuk magyarul a szószékről.

35 Jellemző a megyei közvélemény hangulatára az eseményről tudósító újságíró felháborodása, aki azt követelte, hogy ebbe az ügybe „a hatóságnak is bele kell 31 Békés 1908. augusztus 23; 1910. július 31.: Az egyházkerület elutasította az aradiak kiválási szándékát. '- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985. Kézirat a Békés Megyei Könyvtárban, 46, 55-56. 33 Békéscsaba, 1906. 4-5, 10, 19-20, 35.: Szeberényi az évi bányakerületi közgyűlés egyik határozatára reagálva, kifejti hogy „a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyházban nincs pánszlávizmus... de igen nyelvkérdés, nyelvi súrlódás lehet." Csipkay Károly egyházmegyei felügyelő viszont politikai dogmát akar felállítani az egyházban, amikor az egyház „hazafias missziójáról beszél." Ezzel szemben az író szerint „az evangélikus lelkész legjobban teszi, ha a faji öntudat ébredését, melyet az ember úgysem akaszthat meg nem igyekszik... erőszakkal elnyomni, hanem azt keresztyén hittel mérsékelni... sőt a nemzetiségi érzés ápolása egy eszköz a morális ember nevelésére." Összegzésként azt állapította meg, hogy a Csipkay-féle formula „egyenes felhívás az általunk vázolt typikus egyházi politikai perek előidézésére" márpedig „a politikai pörök az egyház létét támadják meg, mert Krisztus és a politika egy házban sehogy sem férnek meg." 34 Békés 1908. augusztus 23. 35 Békés 1908. augusztus 23. Az egyházkerület októberben végül az egyházmegye javaslata alapján úgy döntött, hogy minden hónap első vasárnapján magyar nyelvű istentiszteletet tartsanak: Békés 1907. október 26, 1909. május 9. 487