A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása
Németh Csaba egyházközség önállósítását: „Gyula, mint vármegyei székhely, az ő jórészt intelligens híveivel egyházunknak a (megye-) központban bizonyos súlyt biztosít, és az egyházunkról idegenek által előszeretettel hangoztatott azon alaptalan vádaknak, hogy egyházunk nemzetiségi tendenciákat ápol, egyszer s mindenkorra útját vágnák egy magyar evangélikus egyház által". Hangsúlyozta továbbá, hogy a külterületen élők idegen hatásnak vannak kitéve, ennélfogva az egyházalapítással „nemcsak a socialismus törekvéseinek lehetne gátat vetni, hanem az egyházi szellem ápolásával a hazafiság terén is nagy szolgálatot teszünk az államnak. " 27 Mi motiválta a nemzetiségi és a szociális tényező ilyen erőteljes hangsúlyozását? Ne feledjük: 1907-et írunk, az Apponyi-féle népoktatási törvény megjelenésének évét. Ebben szabályozták a nem állami iskolák állami felügyeletét, ami érzékenyen érintette az evangélikus felekezet által fenntartott iskolák függetlenségét. Ráadásul az államsegélyt igénybe vevő iskolákban a magyar nyelvet az állam által megszabott óraszámban kellett tanítani, s előírták az állami tankönyvek használatát. A Békés megyei evangélikus iskolák többségében ekkor még a szlovák volt az oktatás nyelve. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy több evangélikus lelkész is tiltakozását fejezte ki a törvény bevezetése ellen. Arról, hogy ez a kérdés mennyire felkavarta a közhangulatot, meggyőznek bennünket azok az újságcikkek, melyek a korabeli Békés című pártsemleges, (még az akkori kormányválság eseményeit sem kommentáló) közéleti lap hasábjain jelentek meg a témával kapcsolatosan. Az arad-békési egyházmegye 1907-es, aradi közgyűlésén többször szóba került az említett törvény. Megnyitójában dr. Zsilinszky Endre azt emelte ki, hogy „önkormányzatijogaink úgyszólván minden újabb, az egyházat és iskolát érintő törvényben újabb és újabb, nagyobb és nagyobb csorbát szenvednek". Véleménye szerint „e sérelmekkel szemben nekünk csak két feladatunk lehet a szervezkedés és a kor eszméihez való alkalmazkodás". 28 Bárdy Ernő mezőberényi lelkész tovább ment. Kimutatta, milyen korábbi jogok sérülnek a törvénnyel, és leszögezte, hogy „reánk hárul az a kötelesség, hogy... a leghatározottabban tiltakozzunk e t.-cz. ellen. De nem csak tiltakoznunk, hanem egyszersmind megsértett jogaink orvoslását föltétlenül követelnünk kell". A közgyűlés 21 : 6 arányban megszavazta indítványát. Csak az aradi küldöttek, a békéscsabai gimnázium képviselője, egy egyházmegyei számvevő, Korén Pál, valamint a másik mezőberényi gyülekezet lelkésze, Jeszenszky Károly szavazott nemmel. 29 A néhány hónappal később tartott törvényhatósági gyűlésen Jeszenszky Károly a törvény olyan jellegű módosítását indítványozta, amely az államosítani kívánt népiskolák hitfelekezeti jellegének megőrzését garantálná. Szerinte ugyanis ennek hiányában vonakodtak eddig a protestáns felekezetek iskoláikat átengedni az államnak. 30 Az idézett lapban több tudósítást is olvashatunk az arad-békési evangélikus egyházmegyén belüli nemzetiségi feszültségek meglétéről. Az aradi evangélikus egyházközség 1908. évi közgyűlésén résztvevők, Institoris Kálmán felügyelő, a város volt 27 BML, Ladics-hagyaték: 1907. március 10-i ülés jegyzőkönyve. 28 Az Arad-Békési Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye 1907. augusztus 15-én, Aradon tartott rendes évi közgyűlésének jegyzőkönyve (továbbiakban: Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve). Békéscsaba, 1907. 4. 29 Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1907. 79-80. 30 Békés 1907. október 6. 486
