A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

Németh Csaba egyházközség önállósítását: „Gyula, mint vármegyei székhely, az ő jórészt intelligens hí­veivel egyházunknak a (megye-) központban bizonyos súlyt biztosít, és az egyházunkról idegenek által előszeretettel hangoztatott azon alaptalan vádaknak, hogy egyházunk nem­zetiségi tendenciákat ápol, egyszer s mindenkorra útját vágnák egy magyar evangélikus egyház által". Hangsúlyozta továbbá, hogy a külterületen élők idegen hatásnak vannak kitéve, ennélfogva az egyházalapítással „nemcsak a socialismus törekvéseinek lehetne gátat vetni, hanem az egyházi szellem ápolásával a hazafiság terén is nagy szolgálatot teszünk az államnak. " 27 Mi motiválta a nemzetiségi és a szociális tényező ilyen erőteljes hangsúlyozá­sát? Ne feledjük: 1907-et írunk, az Apponyi-féle népoktatási törvény megjelenésének évét. Ebben szabályozták a nem állami iskolák állami felügyeletét, ami érzékenyen érintette az evangélikus felekezet által fenntartott iskolák függetlenségét. Ráadásul az államsegélyt igénybe vevő iskolákban a magyar nyelvet az állam által megszabott óraszámban kellett tanítani, s előírták az állami tankönyvek használatát. A Békés megyei evangélikus iskolák többségében ekkor még a szlovák volt az oktatás nyelve. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy több evangélikus lelkész is tiltakozását fejezte ki a törvény bevezetése ellen. Arról, hogy ez a kérdés mennyire felkavarta a közhangula­tot, meggyőznek bennünket azok az újságcikkek, melyek a korabeli Békés című pártsemleges, (még az akkori kormányválság eseményeit sem kommentáló) közéleti lap hasábjain jelentek meg a témával kapcsolatosan. Az arad-békési egyházmegye 1907-es, aradi közgyűlésén többször szóba került az említett törvény. Megnyitójában dr. Zsilinszky Endre azt emelte ki, hogy „önkor­mányzatijogaink úgyszólván minden újabb, az egyházat és iskolát érintő törvényben újabb és újabb, nagyobb és nagyobb csorbát szenvednek". Véleménye szerint „e sérelmekkel szemben nekünk csak két feladatunk lehet a szervezkedés és a kor eszméihez való alkal­mazkodás". 28 Bárdy Ernő mezőberényi lelkész tovább ment. Kimutatta, milyen ko­rábbi jogok sérülnek a törvénnyel, és leszögezte, hogy „reánk hárul az a kötelesség, hogy... a leghatározottabban tiltakozzunk e t.-cz. ellen. De nem csak tiltakoznunk, ha­nem egyszersmind megsértett jogaink orvoslását föltétlenül követelnünk kell". A közgyű­lés 21 : 6 arányban megszavazta indítványát. Csak az aradi küldöttek, a békéscsabai gimnázium képviselője, egy egyházmegyei számvevő, Korén Pál, valamint a másik mezőberényi gyülekezet lelkésze, Jeszenszky Károly szavazott nemmel. 29 A néhány hónappal később tartott törvényhatósági gyűlésen Jeszenszky Károly a törvény olyan jellegű módosítását indítványozta, amely az államosítani kívánt népis­kolák hitfelekezeti jellegének megőrzését garantálná. Szerinte ugyanis ennek hiányá­ban vonakodtak eddig a protestáns felekezetek iskoláikat átengedni az államnak. 30 Az idézett lapban több tudósítást is olvashatunk az arad-békési evangélikus egyházmegyén belüli nemzetiségi feszültségek meglétéről. Az aradi evangélikus egy­házközség 1908. évi közgyűlésén résztvevők, Institoris Kálmán felügyelő, a város volt 27 BML, Ladics-hagyaték: 1907. március 10-i ülés jegyzőkönyve. 28 Az Arad-Békési Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye 1907. augusztus 15-én, Aradon tartott rendes évi közgyű­lésének jegyzőkönyve (továbbiakban: Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve). Békéscsaba, 1907. 4. 29 Egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve. Békéscsaba, 1907. 79-80. 30 Békés 1907. október 6. 486

Next

/
Thumbnails
Contents