A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása tai evangel, egyház kötelékéből az ottani ev. református testvéreink kiváltak... Csepregi úr esperességének idejében. О ezt eleinte közönyösen vette tudomásul, azonban... Koreny úr... energikus fellépése arra késztette, hogy... a gyulai ev. református egyház kebelében élő ágost. evangelicusokatfelszólította, hogy alakuljanak és váljanak ki."

24 A csabai református hívek elvesztéséből adódó presztízs- és pénzügyi veszteség önmagában csak a megalakítás időzítésére szolgálhat kielégítő magyarázattal. A háttérben ennél súlyosabb, kifejezetten politikai okokat fedezhetünk fel. Ezek felderítéséhez alaposabban meg kell ismerkednünk a századforduló, s ezen belül Békés megye, illetve az Arad-Békési Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye korabeli viszonyaival. Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy ebben az időben Békés megye a megélénkülő agrárszocialista jellegű mozgalmakról híresült el. Az sem titok, hogy ekkor kezdtek igazán kiéleződni a nemzetiségi ellentétek. Azzal azonban a szakemberek közül is csak kevesen lehetnek tisztában, hogy ezek a társadalmat élénken foglalkoztató kérdések hogyan vetődtek fel a korszak evangélikus egyházában, nevezetesen az egyházmegye központjában, Békéscsabán. Ne feledkezzünk meg róla, hogy Békéscsaba ekkor még szlovák többségű város volt, s éppen erre az időre tehető Áchim L. András nagy tömegeket aktivizáló parasztmozgalma. Békéscsabával szemben Gyula még a boldog békeidők idilli hangulatát árasztotta. A korabeli vélekedés szerint az elmúlt száz év alatt nem fejlődött annyit, mint az utóbbi tíz esztendőben. Ekkor épült meg pl. a törvényszéki palota, a gimnázium, az állami elemi iskola, a polgári leányiskola. Ekkor vált az ország legnagyobb vidéki kórházává a közkórház. Itt alapították az első vidéki tüdőszanatóriumot, s a legnagyobb vidéki gyermekmenhely is a városban működött. Az Erkel Ferenc Színkör, a Kötött és Szövött Iparárúgyár, a tejszövetkezet megszervezése, a Gyula-Simonyifalva közötti helyiérdekű vasút megindítása, kőutak és járdák építése, a remetei parcellázás, amely során 500-nál is több földnélküli jutott ingatlanhoz, egyaránt a város fejlődését mutatták.

25 Az események részletes taglalása egy külön tanulmány tárgya lehetne, most csak azokra a momentumokra összpontosítjuk a figyelmünket, amelyek az evangélikus egyházközség megalapításában szerepet játszottak. Az egyházmegye közgyűlésén elhangzó, s a gyülekezet önállósodását pártfogoló beszéd fogalmazványa dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő tollából maradt ránk.

26 A felügyelő úr az alábbi politikai okokkal indokolta a gyulai evangélikus Nagy Jenő 1923-as visszaemlékezése a Gyulai Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalának irattárában (a továbbiakban: Jegyzőkönyvek С 12.) A visszaemlékezésben szereplő 1905-ös évszám valószínűleg téves, 1906 vagy inkább 1907 lehet a helyes dátum. Békés 1907. március 17, 1908. június 14. Békés Megyei Levéltár, Ladics-hagyaték. 15. doboz: Arad-békési egyházmegye iratai (továbbiakban: BML, Ladics-hagyaték). Sajnos a beszédfogalmazvány nincs ledátumozva, így nem dönthető el pontosan, hogy mikor kelteződött. Az sem perdöntő, hogy a gyulai mellett a bodzás-ottlakai egyházközség anyaegyházzá szervezését is sürgeti, amiről már 1908-ban is tárgyaltak, de csak 1915. november 15-én került rá sor. így az is elképzelhető, hogy nem a gyulai fiókegyház 1908-es megalakításáról, hanem annak 1913-as önállósodásáról döntő egyházmegyei közgyűlésre készült. Mégis indokoltnak tartjuk néhány alapgondolatának itteni idézését, mert jól rávilágít a korabeli politikai helyzetre. 485