A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Cs. Szabó István: Adatok a Körös-vidék lótenyésztésének történeti-néprajzi ismeretéhez

Adatok a Körös-vidék lótenyésztésének történeti-néprajzi ismeretéhez ként 2500 kancával (a számadatok törzskancákat jelölnek). Tótkomlóson a „Mezőhe­gyes vidéki tájfajtának" van egyik erős állomása. Jó lótenyésztő település még Mezőberény és Gyula. Igen népes lóvásárok vannak Békéscsabán, Szarvason, Oros­házán, Mezőberényben. Csongrád megye területén a nagyobb és a középtermetű ne­mes angol félvér ló tenyésztését folytatják szép sikerrel és különös előszeretettel. Az ország egyik legkiválóbb lótenyésztő vidékét Hódmezővásárhely város képviseli. Évente innen jelentős számú angol félvér mént adnak el kistenyésztők kezéből. Bihar megyé­ben Okány, Zsadány, Körösnagyharsány községekben folytatnak nemes angol félvér tenyésztést. 38 A magyarországi angol félvér ló tenyésztésében - főleg a népies tenyésztés kö­rében - nagyobb részben félvér méneket használnak. Az állományban két főbb jelle­get különböztetnek meg; az erősebb és a könnyebb angol félvért. Az erősebb angol félvér méneket a mezőhegyesi magyar királyi állami ménes angol félvér törzse - Furioso és North Star - szolgáltatja méntelepek, magánménesek útján a népies tenyésztés szá­mára, igen homogén összetételben, mely egyenletes átörökítést biztosít. Külső- és bel­ső tulajdonságaiban az angol telivér lónak megközelítő, de gyengébb mása: rendsze­rint nemes vonások, nemes száraz fej, szépen feltett karcsú nyak, jól jellegzett marral kezdődő eszményi felső vonal, hosszú, lejtős farban végződik. Kissé laposabb, de igen mély, nagy lélegző képességű mellkas (reszpiratórikus), hosszú jóirányú lapocka, igen széles, izmos, hosszú alkarok és combok, száraz, nem túl durva térdek és csánkok, jól inalt, kissé könnyű, száraz lábszárak, bokák és csüdök, rendszerint igen szilárd paták. Marmagasság (szalagmérték): 158-172 cm. Színe: pej és sárga, ritkábban fekete, szür­ke, deres. Az erősebb angol félvér jellegű állományban a marmagasság: 164-172 cm, színe: pej, ritkábban fekete és sárga. Szárkörméret: 21-21,5 cm méneknél, kancáknál: 20,5-21 cm. A népies tenyésztésben a lovak kisebbek, könnyebbek, ami a kisgazdák körében gyakran szokásos szűkebb tartásnak tulajdonítható. A katonaság jellegzetes könnyű lovassági lova, amelyet aligha tenyészt ilyen kiváló minőségben más európai állam, edzettség, szívósság, kitartás tekintetében. 39 A Nonius fajta (anglo- normann eredetű) a mezőhegyesi ménesben 1926-ban több mint száz év óta tenyésztett lófajta volt. A Nonius jelleg tenyésztésének súlypont­ja a kisgazdák kezében volt. „Az a kisgazda, aki földjét belterjesebben akarja művelni (mélyszántás, gépek vontatása), erősebb félvérjellegű lovak tenyésztésére szorul, ki­vált ha szántóföldje nehezebben művelhető, de megtermi azt az értékesebb takar­mányt, amely alkalmas a nagyobb csont- és testtömeg fejlesztésre." Ezen célokra leg­inkább megfelel hazánk alföldi vidékein a mezőhegyesi angol félvér (Furioso, North­Star) s a mezőhegyesi Nonius jelleg. Régebben inkább a német kisgazdák szerették, mert a magyar kisgazda azelőtt még inkább hajlott a nemesebb, tüzesebb vérű, könnyebb lóféleségek felé, mígnem a megélhetési viszonyok mind nehezebbé válásával fokoza­tosan kénytelen a belterjesebb gazdálkodásra áttérni, ami erősebb lovak nélkül nem mindenütt lehetséges. Ezért (is) újabban egyre nagyobb az érdeklődés a Nonius iránt a magyar kisgazdák körében. 38 DÖHRMANN 1926. 36-38. 34 DÖHRMANN 1926. 21-24. 421

Next

/
Thumbnails
Contents