A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Grin Igor: Egy sarkadi mesemondó
Egy sarkadi mesemondó - Hipp-hopp, ott legyek, Pokolba! Mikor mán a Pokolt meglátta, füstölt, az ördögök a tisztátalan lelkeket tették üstbe, a tűzre. Futottak, kohóztak. Bement, aszongya az ördög: - Hát te, mit keresel itt, Károly? - Nana - aszongya - hoztam neked egy kalácsot! Megkóstolta. - Jól van - aszongya -, tudom, mir jöttél! Na de vigyázz, vigyázz, mer most segítek rajtad, de azt el ne felejtsd el, ha segítek rajtad, el nem mondhatod soha senkinek, mert olyan próbára tesz Plútó, ha kiadja neked a Tündérkirályt meg a jányát, hogy te azt nem tudod! - Hallod, te ördög, adok neked még egy kalácsot! Ez a kalács, amit küldött a révész felesége, ez elég - aszongya - az összes pokolnak! - Nesze, itt van ez a szeg, itt van ez a kalapács, itt van ez az abroncs, és ha majd vízér mentek, itt van ez a kötény! Ha az erdőbe mentek, mer vízér mentek, és kongattok. De ezt ki ne add a kezedbül! Bemegyen, há ott ül az öreg Plútó. Fújtatnak. - Hahó, Károly, régen vártam mán, hogy meglássalak. Tudom, mir jöttél, a menyasszonyodén De nem kaphatod meg, mer az én fiamhoz kell, hogy menjen a Tündérkirály jánya! De ha három próbát nálam megállsz, akkor kiadom! - 0, ó! Hát az összes Pokolt felfordítom! - Itt a Világ hatélű kardja se ír semmit, mer itt elégessük azt is! - Nosza, mondd meg hát, mi a három próba! - Nem hármat adok neked, négyet! Ejnye, erre nem gondolt a fiú, hogy a negyedik próbára is kírjen segítséget. - Az első próbára azt adom neked, hogy eriggy az erdő túlsó végire! Kiküldök egy ördögöt. Halljam, hogy melyikőtök kongat nagyobbat. Amelyikőtök nagyobbat kongat, első felvonásban az győz! Hát, mikor kiment az ördög, akkorát kongatott, hogy a fák repedeztek széjjel, pattogzott le a kő! Aszongya Károly: - Hát még ez is kongatás? Aszongya: - Húnd be a szemedet! Elővette azt a vaskoronát, amit az ördög adott neki, ráhúzta a fejire, beletette a szeget, aztán hátul ütötte a kalapáccsal. - Jaj, ne kongass, ne kongass - aszongya -, szétszakad a fejem - aszongya. - Azír mondom, mondd meg Plútónak: csak egyet kongattam! Bemegy, aszongya: - Kedves, felséges királyom - mondja Plútónak az ördög - olyan nagyot kongatott, hogy az agyam majd szétszakadt! - Eriggy, ott van az a százezer literes hordó, azt hozza tele vízzel! Megy az ördög: - Gyere csak - aszongya - itt van ez a hordó, és hozd tele vízzel! - Ne gondold, majd tele is, üresen is én hozom! Fogd meg, oszt vidd ki a kútig! (Vagy két mérföldnyire volt a kút!) Viszi az ördög, leteszi. Teleengedték, telemerték, az ördög telemerte. Aszongya: 401
