A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)
Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai
Lawinyeczné Sinkó Rozália Anekdoták Bölönyi és a paszuly Ez a Bölönyi a kolozsvári színháznak volt az igazgatója, oszt ügyi sűrűn elmentek Kolozsvárra. Még nem volt autó, hát lóval mentek Bölönyinek négy lova volt kocsiba'. Hát volt annak sok lova, uraság volt. Kolozsvárra elindultak, mikor mentek Kis-Zilán háltak, aztán úgy mentek Kolozsvárra, nem lehetett egy útba Kolozsvárra odaérni. Mindig Zilán, a papnál háltak meg. Mikor Kolozsvárról elindultak, paszulyt ettek, mikor Zilára értek, megint paszulyt ettek, mikor hazajött Váradra, mert Nagyváradon lakott Bölönyi, mikor kifogta a lovakat, mondja a felesége: - Gyere, megfőtt a paszuly, oszt egyél. Azt mondja Bölönyi: -Jó estét paszuly, erre, arra... én négy jó lóval jöttem, mégis elébb ideértél, mint én. 84 Cibereleves Volt egy oláh ember, elment a szomszéd községbe, osztán megkínálták ciberével, ciberelevessel. Nagyon ízlett neki. Azt mondta, ha haza megy, ű is olyat főzet. Lovas szekérrel volt. Elköszönt a komájától, ment az úton, hát egy kottyanóba ért, elakadt. Aztán addig is mindig mondta, hogy: cibereleves, cibereleves, hogy el ne felejtse, mert addig sose evett olyat. Hát osztán, mikor a lovat kihajtotta a kottyanóból, addigra elfelejtette, hogy milyen levest evett. Aszongya: - Hínye, itt veszett el, itt kell megkeresni. Visszament, belement a vízbe, ott kaparászott. Mentek arra több szekerek. - Mit keres bácsi? Ha tudnám, nem keresném. Hát hozzáfogtak ott keresni, hogy mit ejthetett ott el. De csupa sár volt az a víz ügyi, ahogy ott keresték. Egyszer aszongya egy ember: - Ó, b... a ez meg az, hisz olyan ez már mint a cibere, oszt mégse lelünk benne semmit. Hát ez az! Ezt kereste. Na azok összeszidták az embert, de nem bánta, csak mindig mondta hazáig, hogy: cibereleves, cibereleves. Azt keresték, úgy nevezték ezután. 85 Taposd meg, mint szalontai ember a tököt Mikor raktuk a szénát, mindig mondták: Taposd meg, mint szalontai ember a tököt. Egyszer kiment az ember a fiával dinnyét szedni, mikor dobálták a kocsira a tököt, már alig fért fel, akkor mondja: Bölönyi József (1850-1930) országyűlési képviselő, a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa. 1882-ben az ugrai kerület független országgyűlési képviselője. Népies ihletű versei közül néhány kedvelt dalként fennmaradt, például: Hét csillagból áll a Göncöl szekere, költeményeit a Vadvirágok с kötetben jelentette meg. A cibereleves, AaTh 1687, MNK 1206* - BN 1206 rátótiáda (KOVÁCS-BENDEK 1990b. 45). 364