A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai hogy behúzza a szürke lovat a rókalyukba, a házokba. Igen, de nem bírta. Na most mi tévő legyek? Elment a farkashoz. A farkas odament. Mondja neki: - Koma, aszongya, gyere osztán segítsél, mer van egy szürke lú a lukon, aztán húzzuk be. Hát a farkas meg kapott rajta. Mondja, hogy egy döglött szürke lú, hát gondolta, ebbűl lesz mit enni. Na, hozzáfogtak, de nem bírták. Egyszer aszongya neki, a farkasnak: - Hallod koma, kössed meg a farkadat a lú farkához, akkor jobban bírod húzni. Mert a róka mindig ravasz. Akkor oszt el kezdte húzni a farkas a szürke lovat. A szürke lú észrevette, na most jó. Felugrott, akkor oszt a lú árkon-bokron keresztül hazavitte a gazdájának a farkast. A gazdája leütötte, megnyúzta, eladta a bűrit, vett rajta másik lovat. így oszt azóta szürke lú nem jár magába'.

82 A medve a róka és a szegény ember A szántóvető ment ki vetni. Tanálkozott a medvével. Azt mondta a medve, megeszi. Aszongya neki a szegény ember: - Hadd meg, hadd vessem el ezt a kis búzát a családomnak. Megengedte, hogy vesse el a búzát. Arra járt a róka, mert a róka mindig benne van az ilyesmibe. Oszt kérdi: - Mi bajod van, komám? - Van nekem sok bajom, mert a medve meg akart enni. - Na, aszongya a róka, idehallgassál, megmentelek. Akkor mikor jött vissza a medve, várta a róka, mondja a medvének: - Bújj el gyorsan, mer jönnek a csendőrök ! Belebújtatta egy nagy zsákba, a róka bekötte a zsák száját. Volt a szántóvetőnek egy baltája, agyonütötte a róka medvét. Kérdi az embert: - Mi lesz a díjam? - Kilenc tyúk meg egy kokas, azt neked adom. Reggel, hajnalba megy a róka, kopogtatott, hogy: - Itt vagyok a kilenc tyúkért. A szegény ember meg ugatott, várjál, megkötöm a kopókat. - Hát kopód van? Csak ki ne engedd, inkább itt hagyom a kilenc tyúkot meg a kokast. így menekült meg a szegény ember.

83 AaTh 47 A - BN 48 állatmese, egyes kutatók Arany László meséjének származékának vélik (BENEDEK 1984. 77). AaTh 154 - BN 154. Az Egész magyar nyelvterületen ismert, népszerű mese jól példázza a folklorizációt, átvételt Heltai Gáspár fabulájából, illetve a Benedek Elek feldolgozásából (KOVÁCS 1987. 133-135). 363