A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

Laurinyeczné Sinkó Rozália Kővágó Sándor által elmondott falucsúfolók, adomák: - A bikát felhúzzák a templom tornyára, hogy lelegelje a füvet (MNK 1210*1. BN 1210 I.) - A cigány, aki maga alatt vágta a fát (AaTh 1313 A - BN 1694) - Az eleven szent szobor (AaTh 1829) - A tejfölös szájú szent (AaTh 1829 A* - BN 1789*) - Kire marad a ködmön? (AaTh 1450 - BN 1450 - A három selyp lány (AaTh 1457 - BN 1457

63 ) - A cigány lovat árul (AaTh 1631- BN 1625*) - A pap, a kántor és a harangozó a szépasszonynál ( AaTh 1730 - BN 1726 В*) - Hát a fiú hol maradt? (MNK 1833) - A cigány szalonnát lop (AaTh 1524) - A ló lopta el a cigányt (AaTh 1624C*) Hiedelemmondák A Kővágó Sándor által felvonultatott hiedelemmondák többnyire csupán a cselekmények felsorolására szorítkoznak. A töredékes, elhamarkodottan szerkesztett, esztétikailag gyengébb minőségű, erősen redukált, egyvázú, - mondának alig nevezhető - hiedelemszövegek gyakorta adott helyhez vagy személyhez kapcsolódnak. Archaikus képzetekről tanúskodnak (látó, állattá változás, természetfeletti erejű alakok stb.). „A hiedelemrendjzer egyes elemei, rétegei különböző intenzitással és eltérő ütemben szorulnak háttérbe a közösség életében. A néphit mitikus lényei mégis szinte meglepő módon élénken élnek. A hiedelemszövegek számos tényleges hitre valló mozzanatot közvetítenek. A hiedelmeknek ezt a rétegét részben a világban továbbra is tapasztalható bizonytalanság élménye, részben az epikus szövegek világa tartja fent erőteljesebben."

64 A táltos hagyományok és boszorkányhit keverednek, egymásra rakódnak. Régiónk hitvilágában az utóbbi évtizedekig elevenen fennmaradt a táltos, és „tudós pásztor", garabonciás emlékkör, emellett a rontó boszorkány tevékenységével kapcsolatos hiedelmek a recens anyagban napjainkig nyomon követhetők, jól gyűjthetők. A boszorkányok hiedelemtörténetekből rekonstruálható emléke, jelentősége Cs. Tábori Hajnalka megfigyelése szerint - nagymértékben felülmúlja a többi mitikus lényhez fűződő hiedelemelemet. Vizsgálatai alapján e mondák tipikus szüzséje: a rontás mikéntje, eredménye, helyrehozatal.

65 Ez a magyar nyelvterületen általánosan érvényes, kötött szerkezet Kővágó Sándornál olykor megbillen, a rontó erő hatalma nem minden esetben oldódik fel. Hiedelemmondáinak főbb témái: a tejhaszon elvétele, szemmelverés, kincsásás.

66 63 SZENDREY 1924. 209-209. M FEJŐS 1985. 95. 65 TÁBORI 1974. 66 BIHARI 1980. L/8/1: Táltos, N/II: Kincs nyomára vezetés, ОД./1: lidérc, O/III: Lidérc elküldése. 67 NAGY 1977. 8. 358