A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

Egy bihanigrai parasztember epikus hagyományai Élményelbeszélések, igaztörténetek Már Kálmány Lajos megkülönböztette a hiedelemmondákat, történeti mondákat és igaztörténeteket. Az igaztörténet a népi epika sajátos formája, Nagy Olga kifejezésével: A valóság betörése a népi prózába.

67 Elmondójuk az élettörténeteket épp oly élményszerűséggel adja elő, miként a meséket. Minden ember élete események, élmények sorozata, azonban már az emlékké válás folyamata, különösen ennek formába, szavakba öntése verbális megjelenítése - egyéni adottság.

68 A kutatók véleménye megoszlik az igaztörténetek ismérveiről. Ez egyik legvitatottabb folklórágunk, többen ide sorolják a valóság igényével megfogalmazott családtörténeteket, furcsa személyekről szóló elbeszéléseket, különös eseteket.

69 Réthey Prikkel Miklós viszont az igaztörténet műfaji meghatározásakor arra irányítja a figyelmünket, hogy „csak a résztvevők szövegét fogadjuk el primer szövegnek, mikor a cselekvő, az előadó és hős ugyanazon személy."

70 Az egyes szám első személyben közölt „igaztörténet" előadása során elmondója maga is hőssé válik.

71 Korunk mesemondója tündérek és óriások helyett magáról beszél, sorskérdések helyett az élet apró realitásaival, hétköznapi gondjaival foglalkozik.

72 A terepmunka során fellelhető folklórszövegek legnagyobb része műfajilag nem egyértelműen besorolható, összemosott, kevert formák örökítik tovább a hajdani normákat, irracionális látásmódot, mágikus világképet, egyúttal hűen tükrözik a jelent, a közösség értékrendjét, tudósítanak személyes sorsról és „az örök emberi értékekre visszhangoznak".

73 Adattár Történeti mondák Attila sírja Attilát mikor eltemették, beletették három koporsóba, arany, ezüst, gyémánt. Na most, mikor temették, akik ott voltak a temetésin, azokat mind kiirtották, hogy ne tudja meg senki, hova temették Attilát. Na csak annyi volt a krónika róla, hogy: Föld alá, víz alá, senki se tudja hová. Első a napsugár, második a holdsugár, harmadik a sötét éjszaka. A gyémánt volt a sötét éjszaka, az arany koporsó a napsugár, a holdsugár ezüst. Na most azóta keresik az Attilának a sírját, mert az a három koporsó arany, ezüst, gyémánt, eztet ugye csak jó volna eltenni. Na oszt erre mondják, hogy: Háromfelé ágazik a Duna, de senki se tudja, hogy hova.

74 Árpád Mert Árpád legelébb idejött Magyarországra. Vadászaton egy iromszarvast tanáltak, az iromszarvas jött elibük, teveháton üldözték. Jött Magyarország fele az 68 HONTI 1962, 72. - Kiemeli, hogy az igaz történeteket jellegzetes mesei látásmód jellemzi. 69 NAGY 1977; DOBOS 1962. 70 RÉTHEY 1991. 22. 71 RÉTHEY 1991. 99. 72 NAGY 1977. 7-8. 73 RÉTHEY 1991. 176. 74 DOBOS 1986. 58-62. - Honfoglalás kor előtti, keleti, sztyeppéi mondatípusként említi. 359