A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Egy biharugrai parasztember epikus hagyományai

Laurinyeczné Sinkó Rozália Biharugra a dél-bihari Mezőség része, lakosságnak döntő többsége református vallású. A 17-19. században Mezőségnek nevezték a Gyula és Nagyvárad közötti síkságot, Kosa László szerint ebbe a tájfogalomba sorolhatók a Sárrét szélére települt, az 1966-ban megszűnt sarkadi járásbeli falvak: a mezővárosi nagyságú Sarkad mellett Körösnagyharsány, Zsadány, Okány, Biharugra stb., melyek hagyományos kultúrája számos szállal szorosan kötődik a régi Sárréthez, ugyanakkor több vonatkozásban rokonítható az erdőháti és fekete-körösvölgyi magyarságéhoz, elsősorban a történeti tudat megnyilvánulásában.

12 A 20. század elején jelent meg Szendrey Zsigmond átfogó igényű és máig mérvadó nagyszalontai f

olklórgyűjteménye,

13 támpontot nyújtva a tájegység epikus hagyományainak főbb vonulatáról. Fábián Imre az 1980-as években jegyzett fel Nagyszalontán varázsmeséket.

14 Dankó Imre már az 1950-es évek végén hangsúlyozta az etnográfusok által méltatlanul elhanyagolt Békés megyei tájegység kulturális reliktum jellegét, kutatási fontosságát.

15 Kezdeményezésére jött létre többek között Dömötör Ákos sarkadi mesegyűjteménye,

16 valamint Sarkad monográfiája

17 Ehhez a törekvéshez csatlakozva 1975-ben Beck Zoltán a Békés megyei múzeumi szervezet támogatásával, az archaizmusokban gazdag dél-bihari falvak (Körösnagyharsány, Zsadány, Biharugra, Geszt) hagyományos paraszti kultúrája etnikus jegyeinek vizsgálatára helytörténeti, néprajzi gyűjtőtáborokat szervezett, melyek résztvevői számos dokumentummal, szellemi-, társadalomnéprajzi adattal és paraszti használati eszközzel, berendezési tárggyal gyarapították a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményeit. Sajnos a négy község folklórhagyományainak kutatási eredményét összegző kötet Beck Zoltán váratlan halála miatt nem jelenhetett meg. A mesemondó Kővágó Sándorral diákkoromban találkoztam Biharugrán, a Beck Zoltán vezette néprajzi táborban. Racionális és irracionális állatgyógyító ismerete, humoros előadókészsége, ízes beszéde újabb és újabb látogatásra, tájékozódásra késztetett, ekkor jegyeztem gyűjtőfüzetbe epikus közléseinek csaknem felét. Igen későn, egy évtized múltán, - Miklya Jenő ösztönzésére - 1987-ben tértem vissza kedves adatközlőmhöz, hogy kiegészítsem korábbi gyűjtésem, hangszalagra mentsem mind teljesebben tudásanyagát. Közel kilencven narratívat rögzítettem, ezek képezik jelenlegi adatközlésem alapját. Kővágó Sándor 1908. április 17-én református családban született Biharugrán, anyai nagyapja gyakran ismételt családtörténeti visszaemlékezéseiből úgy tanulta, kétszáz éve Vésztőről érkezett zsellér ősök utóda. Egymással szegról-végről rokon félfertályos szüleinek keserves kenyérkeresete, ügyes-bajos megélhetése, nehézkes földszerzése meghatározta gyerekkorát és egész további sorsát. Négy elemit végzett, tanítója 12 KOSA 1974. 481^82; SZENDREI 1996. 300. I? SZENDREY 1924. 14 FÁBIÁN 1997. Zöldike királyfi 15 DANKÓ 1959. 16 DÖMÖTÖR 1962. 7 KOMORÓCZY 1972. 350