A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

A magyarországi románok halottkultusza helyszíneken jelennek meg, ahol életükben is megfordultak. Általában a házban, az udvarban, a gazdasági épületekben, de gyakori az előfordulásuk a temetőben is. A halottak sokféle alakot ölthetnek magukra. Leggyakrabban testi valóságukban jelennek meg, kedvenc öltözetükben, vagy úgy, ahogy eltemették őket. Megjelenhetnek fény formájában, fehér ló alakjában, fehér lepedőbe burkolva, árnyékként, de lehetnek láthatatlanok is. Kísérthetnek a boszorkányok is az elhunyt képében. A halott hazajárásának számos oka lehet. A jó szándék vezérli azt a halottat, aki azért tér vissza, hogy folytassa megszokott vagy megkezdett munkáját, vagy azt az elhunyt édesanyát, aki halála után is gondoskodik hátrahagyott gyermekéről, hazajár megszoptatni azt. Visszajárhat azért is, hogy társat szerezzen magának a túlvilági életben, vagy hogy házastársát magával vigye. Arra is vannak adatok, hogy a halott asszony azért tért vissza, hogy megbüntesse, megfélemlítse férjét, amiért az a gyászév letelte előtt újra nősült. Akkor is kísért, ha valamilyen kívánságát nem teljesítették, nem tették mellé a koporsóba kedvenc tárgyát, nem takarítják a sírját, stb. Nem nyugodhat békében az sem, akit túlságosan siratnak. Ha az élő nem akar felejteni, zavarja a halott nyugalmát. Különösen sokat kísért az a halott, aki már életében is kapcsolatban állt a gonosz szellemekkel. A szájhagyományban élénken élő hazajáró halottról szóló hiedelemtörténetek, és a halottól való félelem magyarázza miért született olyan sok, a hazajárás megelőzését, és a hazajáró halott ellen való védekezést célzó eljárás. A román szakirodalom számos ilyen eljárást közöl. Ezek egyike szerint azokat, akikről életükben azt tartották, hogy boszorkányok, hét év múlva kiássák, a szív tájékán vasvillával keresztülszúrják, majd arccal lefelé temetik vissza. Szintén a visszajárást megakadályozandó, a temetés után negyven napig - amíg a néphit szerint a lélek ott tartózkodik - két-három asszony a sírt vízzel öntözi, és tömjénnel füstöli. Ugyanebből a célból a temetés után megmaradó gyertyadarabot három napon át naplementekor meggyújtják ott, ahol a halott feje volt, és lefekvésig égetik. A Bánátban a halott szájára, szemére, fülébe tömjént, mellére fakeresztet, szentképet esetleg vadrózsaágat tettek. Régen a koponyáját is átszúrták, hogy haza ne járjon.

28 Egy másik eljárás szerint a halott szájába fokhagymát tesznek, és arccal lefelé temetik. A fokhagyma sok más gonosztávoltartó és gonoszűző eljárásban is szerepet kap. Bekenik vele az ajtókat, ablakokat, sőt sokszor önmagukat is az emberek, hogy a hazajáró halott ne árthasson nekik. A hazajárást hivatott megakadályozni a koporsó vagy a sír füstölése, a virrasztás és a halott jelképes etetésének szokása is. Mint már korábban említettem ezért takarták le a tükröket, borították fel a székeket, csukták be az ajtókat a halott kivitele után. A bazsalikom és a tömjén is e célból került a koporsóba, s rögöt is azért dobtak a hozzátartozók a sírba, hogy elrekesszék az elhunytat. Az anyának feltétlenül meg kellett siratnia elhunyt gyermekét, mert ellenkező esetben vissza fog járni. A halott házból való kivitele után a pap megszenteli a házat. E vallási szokás is a lélek hazajárásának megakadályozását szolgálja. 28

MOLDOVÁN 1913. 188. 325