A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

Nagyné Martyin Emília A halottak tiszteletének és a temető védelmének a biztosítása lehet az alapja annak a hiedelemnek, hogy a temetőből nem szabad semmit sem hazavinni. A hiedelem, a halottak bosszújától való félelem védi a temetők, sírok, sírjelek, növények épségét. Aki mégis hazavisz valamit a temetőből, az a néphit szerint sárgaságos lesz, vagy meghal. A sárgaság megelőzésére a temetésről visszaérkezve mindenki kezet mos a már előre előkészített edényben. Egyes román területeken régen a mosdás mellett még füstölést is végeztek a megtisztulás érdekében.

27 A halottnak kijáró tiszteletet tehát nem szabad megsérteni. Elmarad azonban a halottak bosszúja abban az esetben, ha valaki a temetőből rontáshoz vagy annak elhárításához, esetleg gyógyításhoz szükséges dolgokat visz el. A temetés ceremóniája a temetőben még nem ér véget. Akik a halottat végső útjára elkísérték, részt vesznek a halottas háznál megrendezett halotti toron, melyről részletesebben a halott szimbolikus etetésével kapcsolatos részfejezetben szólunk. Hazajáró halott A halottal kapcsolatos hiedelmeket kutatva, számos memorat formájában előadott hiedelemtörténetet gyűjthetünk a lélek hazajárásáról. A hazajáró halott elhunyt ember szelleme, amely kísértet formájában jelenik meg az élők között. Sokszor nagyon nehéz különbséget tenni a hazajáró halott és a kísértet között, ugyanis a kísértet a gonosz valamely megjelenési formája, de mivel a rossz szellem az elhunyt alakját is felöltheti, a két alak sokszor összemosódik az adatközlők tudatában. A legnagyobb különbség köztük, hogy míg a kísértet mindig félelmetes, a hazajáró halott lehet jóindulatú is. A hazajáró halottról szóló történetek alapja a halottól való félelem, a vele kapcsolatban érzett irtózat, iszonyat. Sok olyan eljárás van, melynek célja, hogy az eljárást végző személy félelme megszűnjön. Ezek közül néhányat korábban már említettünk. Aki fél a halottól, az fogja meg annak bal lába nagyujját, utána a hátát verje háromszor a falhoz, s többé nem fog félni. Megszűnik a félelme akkor is, ha megcsókolja a halott talpát. Jó gyógyír a félelem elűzésére a szemfedélből letépett darab is. Az illetőnek vagy mindig magánál kell hordania, vagy kedden és pénteken ezzel kell füstölnie. A halott haját és körmét egy ruhadarabba kötik, és a mestergerendán tartják, ahonnan szükség esetén leveszik, és füstölnek vele. Legjobb módszernek azt említik, hogy a halottat alaposan meg kell nézni, mert az fél tőle a legjobban, aki csak megleste, nem nézte meg jól („cine numa l-o furat, nu s-o uitat bine cätä iel"). A hazajáró halottal kapcsolatosan néhány tényezőnek különösen figyelmet kell szentelnünk. Fontos a visszajáró lélek problémakörének körüljárásánál a halott megjelenési formája, a visszajárás oka, a lélek hazajárásának megelőzését célzó eljárások és a hazajáró halott ellen való védekezés. A halottak több alkalommal megjelenhetnek, egyszer, háromszor, hat hétig minden áldott nap, egy évig, de olyan halottról is tudnak, aki örökké a föld színén marad, nem tud nyugodni a sírban. A halottak éjjel, általában éjfélkor kísértenek, azokon a 7

MOLDOVÁN 1913.204. 324