A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Nagyné Martyin Emília: A magyarországi románok halottkultusza

A magyarországi románok halottkultusza kon növő virágokat, és ők készítették el a család minden tagja részére a koszorúkat is, melyekbe a gonoszűző eljárásokban gyakran alkalmazott fokhagymát is fontak. Az egyes családtagokat jelképező koszorúkat visszakézból a nádtetős házakra dobták, s akinek a koszorúja leesett, arról azt tartották, hogy hamarosan meg fog halni. A szentiváni koszorú, mint a haláljósló eljárás központi eleme szerepet kap a magyarországi románok halottkultuszában, hiszen sok családban félelmet váltott ki a koszorú jósolta halál, ugyanis hittek a jóslat beteljesülésében. Az emlékezet még megőrizte azt a szokást is, hogy valamikor a sírjelekre, a szerbekkel együtt élő román közösségekben pedig a házak homlokzatára is helyeztek koszorúkat Szent Iván napján.

3 A halál beállta, a halott lelke A néphit szerint a test halála után a lélek egy ideig a holttest közelében tartózkodik, s bár életének egy újabb korszakába lép, övéivel továbbra is érintkezik. Az a hit, hogy a halott egy darabig érzékeli a körülötte levő dolgokat, számos hiedelem forrása. A lélek testből való eltávozásával kapcsolatosan számos elképzelés született az idők során.

4 A magyarországi románok elképzelése szerint a lélek lehelet formájában távozik a testből. Általában minden rokon, barát jelen akar lenni, amikor a haldoklóból elszáll a lélek. Nehezen adja ki a lelkét, ha nagyon sajnálják, siratják. A visszasírás következtében a halott még egy-két napig él, az eltávozni készülő testbe visszatér a lélek, ami nem kívánatos, mert a visszanyert élet nem tartós, csak a fájdalmak meghosszabbítását jelenti.

5 A halott lelke végleges elköltözéséig számos helyen tartózkodhat. A lélek tartózkodási helye lehet a szoba, a ház, a temető, a sírjel, az eresz, a koporsó alatti rész, a ház környéke. Néhol csak a temetőbe való kivitelig, máshol azonban a test elporladásáig tartó időszakról gondolják, hogy a halott a ház körül tartózkodik. A románoknál általában az a hit terjedt el, hogy a halott lelke hat hétig a ház ereszében tartózkodik. Hat hétig, a halott emlékére tartott templomi szertartásig („crestata") ott él hozzátartozói környezetében, ezért ez idő alatt tilos forró vagy lúgos vizet kiönteni, mert ezt a halott issza meg. Ugyanez vonatkozik a halottak húsvétjának ünnepére is, melynek időpontja a húsvéthétfőt követő hétfői nap. A ház körül tartózkodó lélek képzete az alapja a virrasztás és a halott jelképes etetése szokásának is. A test elporladása, a lélek eltávozása után szűnik meg a gyász is. 3 BENCSIK 1986. 3-12. 4 SZENDREY 1946. 34-46; KUNT 1987. 116-121; MARTYIN 1988. 52-53; HOTOPAN 1995. 116-117; GHINOrU 1999. 212-222. 5 "Dacä stau ín prejuru mortului ar fi bine si sä refîie, si nu plînga. §i dacä-s bànuieste si nu plingâ, пита si cearä pà Dumnezo si-i ajtite si treacà. On unti d-a mneu о avut mai тиЦ prunci. §-o vinit doi pntnci d-odatà la tel. Da amu iel trece. Ci ii: tata, tata! lel s-о das t is uätii s-o suspinat. Apoi tâf ne-am pus ín jer

un/ si-l ieie Dumnezo, da n-o murit pina dimineafa. Ran s-o chinzuit. Tare greu i-ofost s fii ce duh о iesit din iel. Ase cu sagä re. Di ce l-or plins napoi. " [Ha a halott körül állnak jó lenne visszafogni magukat, hogy ne sírjanak. Ha nagyon sajnálják se sírjanak, csak kérjék az Istent, hogy segítsen átlépni. Egyik nagybátyámnak több gyereke volt. Ketten eljöttek hozzá. О éppen készült elmenni. De ők: Apám! Apám! Kinyitotta a szemét és sóhajtott. Aztán mindnyájan térden állva imádkoztunk, hogy vegye el az Isten, de ő csak reggel tudott meghalni. Nagyon nehéz volt neki, tudod milyen lélek szállt ki belőle? Olyan rossz szagú. Amiért visszasírták.] (Száva Tivadarné, Juhász Anna, Méhkerék, 1920) 317