A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Baligáné Szűcs Irén: Szikszay Sándor mézeskalácsos mester emlékanyaga a békési múzeumban

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 299-314. SZIKSZAY SÁNDOR MÉZESKALÁCSOS MESTER EMLÉKANYAGA A BÉKÉSI MÚZEUMBAN - Baligáné Szűcs Irén A mézeskalácsos mesterség vidékünkön nagy múltra tekint vissza. Az önálló magyar mézeskalácsos céh megalakulására 1681-ben került sor Pozsonyban, ami egyben a bécsi főcéhtől való elválást is jelentette. Később a vidéki városok önálló szabályzatot szereztek, önálló testületeket alakítottak. A Tiszántúlon legkorábban, 1713-ban, Debrecenben és Békésen jött létre önálló testület.

1 A békési mézeskalácsosság művészi színvonalú csúcspontját Szikszay Sándor munkássága képviselte. Szikszay a neves debreceni hagyományokat folytatva, saját alkotói elképzeléseit megvalósítva művelte e mesterséget. Tevékenysége még arra az időszakra esett, amikor a parasztság, illetve a tehetős parasztpolgári réteg körében élénk kereslet volt termékei iránt. Városunk századokon át jelentős vásárhelynek számított, így még a hanyatlás ellenére is a 20. század eleji vásárok messzeföldön híresek voltak. KirnerA. Bertalan a helyi vásárokat megelevenítő művében így emlékszik vissza: „A mézeskalácsos a legismertebb és legkedveltebb árusok egyike a vásáron. Már a vásár kezdetén kipakolja áruját a hatalmas sátorban. I... I Látunk a vásárban: babát, szívet, tükrös szívet, lovat, kardot, huszárt, kakast, pávát, trombitát, nyulat, pipát, kispályást, perecet, debrecenit, puszedlit. Egyik-másik szépen be van csomagolva papírba. Azokat komoly ajándékképen adják és fogadják mindenfelé. A mézeskalácsos árulhatott a leghosszabb ideig. I... /Békési cukrász mézeskalácsosok voltak: Dluhos Béla, Szikszay Sándor, Petneházi Sándor. Némelyik mézeskalácsos két-három sátorral is megjelent a vásáron. A békési vásárra jöttek több helyről is. így Békéscsabáról, Mezőberényből, Endrődről, Gyomáról, Sarkadról, Gyuláról, Körösladányból, Füzesgyarmatról, Nagyszalontáról. A mézeskalácsosok sátrai a főutak szegélyén, jobbról-balról voltak felállítva, azért, hogy mindenki útjába találhassa és megvegye a kellemes vásárfiát. "

2 Szikszay Sándor 1884. február 8-án Köröstarcsán született. Ősei a Felvidékről az Alföldre került nemesek voltak. Nagyszülei még tekintélyes birtokkal rendelkeztek, de a Körösök okozta gyakori árvizek miatt tönkrementek. A kis Sándort szülei az öt elemi elvégzése után földműves munkára fogták, de érdeklődése, tehetsége más útra terelte. 1901-ben beállt a Békésen dolgozó anyai nagybátyjához, Petneházi Lajos mézeskalácsos mesterhez tanoncnak. Mint segéd több mester műhelyében is dolgozott, de a leghosszabb időt Debrecenben Bódogh Gyulánál töltötte.

3 1908-ban jött vissza Békésre és önálló műhelyt alapított. Az I. világháború idején a nagyváradi 4. honvédgyalogezredhez vonult be, a háború alatt szülei meghaltak. Az 1920-as években a szakma és a nagyközönség egyaránt felfigyelt saját tervezésű és készítésű mintafáival előállított mézeskalácsaira. 1925-ben az I. Országos Kézművesipari Tárlaton 1 DOMOKOS 1991. 51-52. 2 KIRNER 1964. 109-110. 3 SZABADFALVI 1986. 46. 299