A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Ai utolsó szappanfőző műhely Orosházán szó, s a történelmi helyzethez, annak hatásmechanizmusához való alkalmazkodás érdekes példája fogalmazódik meg benne: a sovány szappan elnevezés arra utal, hogy a szappan zsírtartalma alacsony, az összetételében szinte nincs is disznózsír; a háború alatt az emberek a disznózsírt elfogyasztották, sokkal kevesebb disznót adtak le vágásra, illetve nem adták ki az elhasználódott zsiradékot (szalonna, tepertő), hanem elfogyasztották az ínséges időkben, tehát a szappanhoz más alapanyag volt szükséges; - a hadseregnek történő beszolgáltatások és az otthoni vágások miatt a hentesek sertésforgalma lecsökkent, kevesebb zsiradékhoz jutottak hozzá; - a lakosság tisztálkodási szükséglete igényelte a szappant, így olyan eljárást kellett kidolgozni, amely nem a zsiradékot, hanem más, a hentesnél előforduló hasznosíthatatlan alapanyagot használt fel; - fontos megemlítenünk, hogy a szabadalmat mint hentes adta be, tehát már akkor foglalko2 tattá a szappanfőzés újszerűsítése, kisiparos vállalkozásba építése, mint a hentes szakma mellékiparága; - mivel Fehér László hentes és mészáros volt, hozzájutott olyan alapanyagokhoz, melyeket az emberek nem használtak fel, tulajdonképpen vágóhídi hulladékok voltak - ez a tény közrejátszott abban, hogy a szappanfőzés lett az a szakma, melyet választott; - a szappan főzéséhez szükséges lúgkő hozzáférhetőségének korlátai - az árusítás korlátozása, és a háború miatti nehéz beszerzés - okozták, hogy a szabadalom tulajdonképpen a faluszódát említi szükséges alapanyagként; - a szappan sikere és használtsága azt mutatja, hogy háborús időszakban is volt igény a tisztálkodásra, mosásra, melyek az élelemszerzés mellett alapigénynek számítottak: ,JKét dologra jöttem rá a háború alatt - alapvető szükségként az evés és a tisztálkodás marad meg az ember számára" - Fehér László. Fehér László számára a szabadalom elismertséget jelentett, élettörténetének büszke, emlékezetes állomásaként emlékezik rá. Fontos szerepe volt a sikerélménynek abban, hogy később a szappanfőzést sikerrel tudta működtetni. Értékesítés, vevőkör A paraszti háztartások alapvető alapanyaga volt a háziszappan (alapszappan, színszappan). Az asszonyok feladata volt gondoskodni róla, hiszen az asszonyi munka (mosás, tisztántartás), alapanyaga volt. Egy parasztasszonyt megszóltak azért, ha a ház körül nem volt megfelelő tisztaság (ágynemű, ruhák stb.). Ez még szegényebb családok esetében is alapvető elvárás volt az asszonnyal szemben. A parasztgazdaságok háztartását vezető asszonyok az aprójószág hasznából fedezték a kiadásaikat.

16 Több esetben előfordult azonban, hogy előteremtése komoly terhet rótt a családra. Ennek igen szép példáját olvashatjuk egy endrődi asszony önéletírásában: ,J)e mán szappant '"NAGY 1985.484-485. 287