A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Erostyák Zoltán András is csak ki kellett főzni.... Összekaparhattuk az égett zsírt is, összegyűjtöttük az avas szalonnát is. Ezt éppen meg is e'tük vóna, de kellett a szappan is. "

1? A háztartási zsiradékból kifőtt szappant többféle célra használták az asszonyok. Már igen régóta használták a ruhák tisztítására, s ez igen nagy igényt teremtett a jó minőségű (jó fehérítő hatású) szappan iránt. A parasztgazdaságokban az erősen piszkolódott ruhákat nehéz és fárasztó volt mosni. Nyáron, jó időben szívesen mostak, télen ritkábban, kéthavonta. A mosások napi rendje is adott volt, általában hétfőn és szerdán végezték.

18 Valószínűnek tartom, hogy a háziszappant városi (nagyközségi) használatban a vidékről származó cselédlányok, valamint a mezőgazdasági jellegű településrészekről betelepülők tartották meg. Mivel a községben élők parasztlányt fogadtak fel szolgálónak, és másfajta tisztítószert nem lehetett kapni, a háziszappan használata a módosabb polgárcsaládokban is továbbhagyományozódott. Orosházán a cselédlányok fogadásának színtere is a csütörtöki hetipiac volt, ahova Orosháza és környékének községeiből a szegény sorsú családok lánygyermekeiket a városba küldték szolgálni a módosabb polgárházakhoz. A katolikus templom mellett gyűltek össze a lányok, ahol a „cupringer" kiközvetítette őket azokhoz a házakhoz, ahova szolgálókat vártak.

19 A háziszappan a mosás mellett a mosakodásban (tisztálkodásban) is fontos funkciót látott el, elsősorban a vidéki és a szegényebb városi lakosság körében, akiknek részben igényük, részben módjuk sem volt megvenni a drágább (több esetben külföldi) pipereszappant. Több forrásban és adatközlőnél is találkoztam azzal, hogy a mosószappant használták tisztálkodásra is parasztcsaládoknál, cselédeknél.

20 Manapság a tisztító szerepe mellett főleg azok keresik, akiknek a bőrgyógyász allergiás tünetekre javasolta (bolti szappanok allergen hatását csökkentve), illetve azok, akik megszokásból már iégóta ezt használják. A zsiradékot elsősorban a város területéhez tartozó községekből hordják, mivel ezeken a településeken - mezőgazdasági jelegükből adódóan - az állattartásnak meghatározóbb szerepe van: Pusztaföldvár, Csotvás, Gádoros, Kaszaper, Kondoros, Székkutas, Kakasszék. Hozták Gyula, Békéscsaba, Szarvas, Szeged és Szentes városából is. Orosházáról elsősorban az idősebbek és a külterületek lakói hordanak be zsiradékot kifőzésre. Az idősebbek azért viszik be a zsírt, mert még ismerik a házi szappant, annak előnyeit, és főzési hagyományaikban több a zsír, a szalonna. Ugyanez jellemző a falusi lakosságra is, az ő körükben ismertebb ez a fajta szappan, ennek tisztító hatása a mosáskor, tisztálkodáskor. A paraszti lakosság jellemzője a háztartási, a disznóvágási hulladékok minél teljesebb körű felhasználása. A parasztgazdaságokban a háztartást az asszonyok végezték, s az ehhez szükséges dolgokat maguknak kellett megszerezniük. Azonban nem minden asszony tudott jó szappant főzni, ebben az esetben a piacokon, boltokban kellett azt beszerezni. Ezt a tényt ismerte fel Fehér László, aki már hentesként is igen sokat foglalkozott a szappanfőzéssel, a szappan értékesítésével (a hentesüzletben). 17 EF é. n. 76. 18 NAGY 1975. 297. 19 SOŐS é. n. 171. 20 BERTALAN 1963. 40; PUSZTA1NÉ 1982. 122-123. 288