A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Ai utolsó szappanfőző műhely Orosházán Az 1956-os politikai események hatására a lakosság tömegesen vágta le a disznókat, hogy élelmiszertartalékot tudjanak tárolni a „háborús időkre", megijedve a forradalom okozta háborús helyzettől. A hosszú háború nem következett be, így rengeteg olyan elhasználódott, vagy álló helyében, a padláson megavasodott zsiradék keletkezett, amely a későbbiekben szappan alapanyag lett. Adatközlőim így emlékeztek erre: „Az 1956-os események hatására, az emberek élelmiszertartalék gyanánt rengeteg disznót levágtak, emlékeztek a háborús korszak nélkülözésére, az éhezésre, és féltek, hogy újra ez lesz. Mivel hogy nem lett nélkülözés, sok zsiradék szaporodott fel a házaknál. Nem akarták kidobni, ezért elhozták kifőzetni. Annyi volt, hogy nem győztük főzni az 500 literes üstben sem, előjegyzést kellett vezetnünk. " A zsiradékban gazdag időszak tette lehetővé, hogy a mestervizsgával rendelkező iparos mellett két háziiparos is feltűnjön a városban, valamint, hogy Fehér Julianna 1957-ben letette a szappanfőző szakvizsgát. Fehér László szappanfőző műhelyének hírnevét ez a korszak teiemtette meg: - Központi helyen (Rákóczi utca) lévő műhely - forgalmas út mellett helyezkedett el - Nagy szakértelem - jó minőség - Hentesként már jó neve volt - hírnév - Iparosként kihasználta azt a lehetőséget, amit a történelmi szituáció kínált a számára (1953; 1956) A sok felszaporodott zsiradék újfajta értékesítéshez vezetett, ti. a bérfőzés helyett az lett a gyakorlat, hogy a behozott zsiradék után azonnal szappant adtak cserébe, kb. „egy az egybe" arányban, illetve beleszámolták a főzési díjat. A bérfőzés - mely átmeneti állapotot jelent az otthoni főzés és a vásárlás, csere között - azt jelentette, hogy a bevitt zsiradékot (általában nagyobb mennyiséget) egy adott összegért a 101 szappanfőző kifőzte szappannak. Ez jelentősen megkönnyítette az asszonyok munkáját, hiszen megszabadultak a szappanfőzés kellemetlenségeitől és a szappant azonnal megkapták. Jó példáját adja ennek az endrődi asszony leírása: „Majd oszt begyütt divatba, hogy cserélni lehetett Gyomán zsiradékot szappanra. Akkor oszt mán nem kellett tovább főzni a szappant. "

8 1983-ban, városátépítési munkák miatt átköltöztek a Luther utcába, ahol tovább folytatták a szakmát, melyet 1993-ban teljesen átvett Csizmadia Jenő és neje Fehér Julianna, mivel Fehér László egészségi állapota megromlott. Gyermekeik is ismerik a szakma fortélyait, de nem gyakorolják. Az ipar történetének bemutatásánál szólnom kell azokról a tényezőkről, amelyek kutatásom alapján meghatározó szerepet játszottak az orosházi szappanfőző kisipar alakulásában: A hentesüzletek magas számát és központi fekvését az Orosháza körüli nagyarányú sertéstartás, valamint kereskedelem indokolta. A szappanfőzők a hentesüzletekből és mészárszékekről szerezték be az alapanyagaikat, így a hentesek és a szappanfőzők között szoros gazdasági kapcsolatok alakultak ki. Ezt ismerve érdekes tény, hogy Orosházán annak ellenére, EF é. n. 76. 283