A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Erostyák Zoltán András hogy 1948 után megszűntek a kisiparos hentesüzletek, a szappanfőzők száma emelkedett. Valószínű magyarázatnak azt tartom, hogy a magángazdaságokban tartott sertések száma magas volt, s a háztartásokban felszaporodott zsiradékot a szappanfőző műhelyekbe vitték cserébe. Nyilvánvalóan szűkítette a házi főzés körét a II. világháború után a lúgkő árusításának szabályozása, korlátozása. A hentesüzletek számának csökkenése (köztük a Fehér Lászlóé is) az 1947 és 1953 közötti szövetkezetesítési és államosító politika következménye, illetve annak, hogy a háború után az eddig nagy intenzitású sertéstartás önellátásra szorult vissza, s ezt is katasztrofálisan érintette a kötelező beszolgáltatási rendszer. Az Ipartestület 1948-as felszámolásával sok iparos elhagyta a szakmáját, főleg azok, akiket érintett a mezőgazdaság átalakítása. Annak ellenére, hogy nagyon magas volt a sertések száma, Orosházán nem volt jellemző a szappanfőző műhelyek magas száma, mint pl. Debrecenben, aminek az oka az, hogy a szappant szinte minden parasztcsaládban megfőzték maguk az asszonyok a háztartásuk számára. Aligha akadt olyan gazdasszony, aki pénzt adott volna mosószappanért, ha maga is tudott szappant főzni.

9 A szappanfőző műhely elsősorban a városi lakosok igényeit elégítette ki, akik az egyre divatosabbá váló pipereszappan mellett igényt tartottak a háziszappanra is, főleg tisztításra, valamint a szegényebb családokban mosdásra is.

10 Az orosházi szappanfőző műhelyek számának emelkedése -1965-ben 3 - annak tudható be, hogy egyre kevesebb lakos él olyan parasztgazdaságban, amelyben a zsiradék Idfőzésére megfelelő eszköz és alapanyag (lúgkő) rendelkezésre áll, valamint hiányzik a szakértelem is, mivel a boltban megvásárolható szappanok és mosóporok óriási száma, és könnyű hozzáférhetősége feleslegessé tette az otthoni szappanfőzés ismeretét. Orosházán három család foglalkozott a szappanfőzéssel, ezek közül kisiparszerüen Fehér László, valamint háziipar keretein belül Bajor Györgyné és Varga Lajos. Az orosházi szappanfőző műhelyek újbóli lecsökkenésének oka abban keresendő, hogy a városi és a város körüli állattartó gazdaságok (tanyák) száma lecsökkent, a tsz-ekben tartott sertések nem Orosházán kerültek feldolgozásra, illetve a feldolgozott állatok „hulladéka" nem került a szappanfőző műhelyekbe. Emellett igen fontos tényező az urbanizációs változásokkal együtt járó életmódváltás: az olcsó és divatos pipere szappanok és mosóporok elterjedése kiszorította a háziszappant a városi lakásokból. Orosházán a Társadalomnéprajz kötetben leírt országos tendenciával ellentétben, a szappanfőzés nem süllyedt le a háziipar szintjére, illetve nem halt ki a modern tisztítószerek hatására. " A táplálkozási hagyományokban történt változások érdekes módon kettős irányban hatottak a kisiparra: 9 BERTALAN 1963. 40; JUHÁSZ 1965. 329; NAGY 1975. 297. lu BERTALAN 1963. 40; PUSZTAINÉ 1982. 122-123. 11 PALÁDI-KOVÁCS 2000. 325.