A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Erostyák Zoltán András A nyersanyaghiány természetesen a kisipart is jelentősen érintette. Erről panaszkodik egy 1946. decemberi újságcikk: „A kisiparosság az anyaghiány miatt igen nehéz gondokkal küzd. A múlt és ebben az évben sorozatosan adták be a kisiparosok iparigazolványaikat szüneteltetés végett. ...Az 1945-46. évben 77iparos adta be szüneteltetés végett az iparigazolványát. " (Orosházi Hírek, 1946. dec. 4.) Az Ipartestület felszámolása megtervezett, és jól előkészített folyamat eredménye volt. A felszámolás történetét nyomon követhetjük a korabeli napilapokban, persze megfelelő politikai felhanggal „fűszerezve": 1948. július 3. - „Az újjáalakult helyi KIOSz vezetősége nagygyűlésén megjelent Tóth Gyula a budapesti cipésziparosok szakosztályának titkára és ismertette a megjelentek előtt a KIOSz programját. A megjelent orosházi iparosság egyöntetűen tette magáévá a Magyar Dolgozók Pártja programját.. .A kisiparosság.. .sokáig félrevezetve jutott el a demokrácia által kapott szabadságig... " (Orosházi Hírek, 1948. júl. 3.) 1948. augusztus 10. - „Szegedről jelentik: ...Szeberényi Alfréd, a KIOSz országos főtitkára hangsúlyozta, hogy a kisiparosság legsúlyosabb problémája a nyersanyaghiány. .. .A kisiparosságnak hiteire van szüksége, hogy intenzívebben belekapcsolódhassék a hároméves tervbe. ...Megoldásra váró feladat még az iparosszövetkezetek kérdése. Ezek a szövetkezetek az önkéntességen alapulnak és gondoskodnak tagjaik számára nyersanyagról, hitelfolyósításról és külföldi megrendelésekről. Szeberényi ezután megcáfolta azt a reakciós hírverést, hogy a KIOSz meg akarja szüntetni az ipartestületeket". (Orosházi Hírek, 1948. aug. 10.) 1948. augusztus 13. - Szemenyei Zoltán cipészmester „őszinte" nyilatkozata: „...létjogosultságunk akkor van, ha mi is bekapcsolódunk a tervgazdaságba. Ez persze csakis a szövetkezeten keresztül lehetséges. " (Orosházi Hírek, 1948. aug. 13.) 1948. augusztus 14. - A lap közli az iparügyi miniszter táviratát Dumitrás Mihály polgármesternek: „Az orosházi Ipartestület önkormányzatát az 1942. évi VIII. törvénycikk 22. paragrafusában biztosított jogom alapján azonnali hatállyal felfüggesztem. A hatósági kiküldöttként Szabó József orosházi kőműves mestert küldöm ki. " (Orosháza és Vidéke, 1948. aug. 14.) 1948. augusztus 28. - Szabó József nyilatkozata: „A helyi ipartestület önkormányzat felfüggesztését szükségessé tette a vezetőség és a tagok egy részének politikai magatartása. " (Orosházi Hírek, 1948. aug. 28.) Fehér László 1953-ban, a politikai légkör enyhülésének köszönhetően, kiváltotta az iparengedélyét -- szappanfőző kisiparos lett, átvéve a családi vállalkozás irányítását. Hasonló esetről számol be Módy György Debrecenből - ott 1954 ősze volt az ipar kiváltásának dátuma.

7 Az iparengedély kiváltása után belépett a KIOSZ-ba, melynek korelnöke volt egészen addig, amíg végleg „nyugdíjas" nem lett 1993-ban. Csizmadia Jenő 1955-ben került a családdal, illetve Fehér Juliannával szorosabb kapcsolatba, majd ebből a kapcsolatból 1958-ban házasság lett. Apósától megtanulta a szappanfőzés csí íját-bínját, s aktív tagja lett a családi vállalkozásnak. A fiatal pár együtt lakott az iparos családdal, és munkájuk mellett rendszeresen részt vettek a szappanfőzésben, segítve a családot, mivel a nagy (500 literes) üstben való főzés egy egész napot igénybe vett. 7 MÓDY 1957. 135. 282