A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán godalomra, hogy vajon tudja-e majd magát ellátni zsírral és szalonnával a város, mert teherautó-számra viszik kl a sertést a város területéről, melyet nem áll módjában senkinek sem megakadályozni... "(Orosházi Hírek, 1946. nov. 9.) „A szörnyű háború felerészben elpusztította állatállományunkat. A nyári szárazság, a pusztító aszály miatt kevés a takarmánytermésünk. A gazdák a takarmányínség miatt kénytelenek elkótyavetyélni az állataikat. Tömegesen vágják, pusztítják az állatállományukat.. A kétségtelenül nagyméretű takarmányhiányon kívül azonban egyéb jelentős oka is van a nagyméretű állateladásoknak és a törvényes és törvénytelen vágásoknak. Parasztságunk széles tömegeinek, a kis- és nagyobb gazdáknak egyaránt nincs pénzük. A vágások szigorú megtiltása mellett módot kell nyújtani az állattartó gazdáknak ana, hogy állatjaik eladása nélkül is pénzhez jussanak. "(Orosházi Hírek, 1946. nov. 21.) Jól illusztrálja a fent leírtakat két, háborús károkat mutató statisztikai adat: A sertésállomány háborús kárai (országos-LOOOdb) 1938. március 15. 1945. május 31. 5224 1114 veszteség - 78,7%

5 A 100 kat. hold mg-i területre jutó állatállomány Békés megyében (sertés - db) 1935 1942 Békéscsaba 57,4 63,5 ! Orosháza 77,5 64,3 Gyula 47,3 43,7 Szarvas 33,5 38,6 ! Békés 48,2 34,5 Mezóberény 52,8 46,3 Gyoma 33,1 28,8 Battonya 75,4 57,1 Sarkad 59,4 44,8 Dévaványa 24,1 20,9

6 A Rákosi-korszak beszolgáltatási politikája nem kedvezett a szappanfőzésnek, mivel nagyon kevés volt a disznó, illetve az emberek titkon vágták le az állataikat, és a zsír leadása elárulta volna őket. Fehér László nem kapcsolódott bele a szappanfőzésbe - bár mesterlevele volt és iparos múlttal is rendelkezett - mert ekkor, a politikai helyzet miatt nem tartotta jó üzletnek, illetve a hatalmas méretű beszolgáltatás csökkentette a város addig hatalmas sertésállományát. Természetesen döntésébe olyan történelmi körülmények is közrejátszottak, amelyek nem kedveztek az önálló kisipari tevékenységnek (mezőgazdasági beszolgáltatások, államosítások). Miután az iparát visszaadta, különböző segédmunkákat végzett, majd a gyulai és a csabai állami vágóhidakon dolgozott. HEVVIZI 1985. Uo. 281