A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Erostyák Zoltán András: Az utolsó szappanfőző műhely Orosházán

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 279-297. AZ UTOLSÓ SZAPPANFŐZŐ MŰHELY OROSHÁZÁN - Erostyák Zoltán András A kisipar és a család története Orosházán 1885-ben alakult meg az Ipartestület az 1884. évi ipartörvény alapján, mely összefogta a város, illetve akkor még község iparengedéllyel működő összes iparosát, szabályozta működésüket, szerepet játszott társasági életükben, a régi céhek mintájára. A Veres József könyvében közölt adatok alapján a településen 13 hentes, 7 mészáros és 1 szappanos volt.

1 Céhes iparként sem a hentes és mészáros szakma, sem a szappanfőzés nem működött, mint pl. Debrecenben, ahol már az 1500-as évek közepe óta létezett.

2 Fehér László 1907-ben született kisiparos - hentes - családban. О maga hentes és mészáros lett, mely így családi vállalkozásként öröklődött. Édesapja Oskó hentes lányát, Oskó Zsuzsannát (régi orosházi iparoscsalád sarját) vette feleségül, s mivel ő maga is hentes volt, a két műhely „dinasztikus" összekapcsolásáról is szó lehetett a házasság révén. Miután Fehér László mestervizsgáját letette, felszabadulva önálló üzletet nyitott, majd feleségül vette Vékony Juliannát. Házassága révén 8 hold földhöz jutott a város körüli tanyavilágban, ahol disznókat tartottak saját szükségleteikre. Nem volt egyedi példa, hogy iparosként állatot tartsanak, hiszen a városban több iparosnak is volt földje, melyet vagy haszonbérbe adtak, vagy maguk használták. Az orosházi ember számára a megfelelő számú, vágni való disznó nemcsak a létbiztonságot, hanem a vagyon mértékét is jelentette.

3 A sertéstartás jelentőségét az is mutatja, hogy Fehér Julianna számára a szülei évről évre „félretettek" egy disznót, melyet aztán felgyarapodva stafírungnak adtak. Egy iparoscsaládnak is meghatározó értékű vagyontárgy volt az állatállomány. Az Ipartestület Fehér László számára is, mint minden iparosnak, nemcsak jogi keretet és szabályozást jelentett, hanem közösségi hovatartozást is. Szervezte a szakmai továbbképzést, a segédek vizsgáztatását, a tanoncoktatást. A szolidaritási intézmények, egyletek, mint például a temetkezési egylet feladata a hátrányosabb helyzetű iparosok segélyezése, alacsony kamatú kölcsönökkel való ellátása volt. Az érdekvédelem mellett fontos szerepe volt a kulturális élet szervezésében is (Olvasókör, Dalárda, Sportegylet), valamint közösségi programokat szervezett (Iparos bálok), melyek erősítették az iparostársadalom kohézióját, és találkozási lehetőségeket biztosítottak. Fehér László hentes és mészáros úgy emlékezett vissza, hogy fontos gazdasági kapcsolatok, üzletek születhettek egy-egy ilyen összejövetelen.

4 Fehér László a háború alatt tartalékos volt, mivel túlkorosnak számított, és két gyermeket nevelt. Az 1944-es hadi események - Magyarország német megszállása, és 1 VERES 1987. 101-102. 2 MÓDY 1957. 135; SELMECZI KOVÁCS 1991. 220-223. 3 GULYÁS-HAJDÚ-SZABÓ 1965. 233. 4 JUHÁSZ 1965. 337; PALÁDI-KOVÁCS 2000. 320, 358. 279