A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)

Nóvák László Ferenc evangélikus németek és szlávok létszáma 5761 fő (65,7 %).

18 Ez az arány a 20. század elejére módosult. Az 1930. évi országos népességösszeírás szerint Berény lakossága 14.410 fő. Ekkor már a vallási és nemzetiségi megoszlás eltért egymástól. Magyarnak vallotta magát 58,23 %, németnek 15,25 %, tótnak 26,44 %, míg evangélikusnak 63,46 %, reformátusnak 27,1 %, római katolikusnak 7,76 %,

19 Határhasználat A határhasználat rendszere alapvetően meghatározta a településszerkezet fejlődését. Berény betelepülése utáni állapotokra is illik Tessedik Sámuel jellemzése: „Ama Török-Kersztény vértül imitt-amott meg-hízott és 100. esztendőktől fogva nyugalomban állott föld tsak tsekély fáradtsággal-is a' leg szebb gabonát termetté; a' Paraszt tsak egyszer szántott, még-is a' leg szebb búzát aratta. Marhája ollyatén fűben legelt, mellybül a' Magyar Országi Ökörnek, ha azok száz számra együtt feküttek, nyugottan, tsak a' szépen ki-nőtt szarvaknak hegyek látszott-ki. Ä Paraszt kivált a' megszállásnak elein, szánthatott és használhatott, ahol néki leg-jobban tetszett; mert szántó-föld, rét mező elég volt." - írta 1798-ban.

20 Tehát Mezőberényben is a 18. század közepén a szabad, kötetlen gazdálkodás volt érvényben. Legelőváltó rendszerben művelték a földeket. Nem csupán a viszonylagos földbőség, mint inkább a leghasznosabb üzemág, az állattenyésztés tette ezt lehetővé. Az urbárium bevezetése 1771-ben nem csupán a jobbágytelki állomány megállapítását tette szükségessé, hanem a jobbágy birtokoknak meghatározott rendben történő kialakítását, és a határban kimérését. Központi hatalmi intézkedés a nyomásos (calcatura) határhasználati rendszer bevezetését szorgalmazta. Ez ellenállásba ütközött, melynek okát Tessedik Sámuel a következőkben látta: „Midőn egy bizonyos Uraság a' földnek Urbárium szerént való ki-osztásikor ugar-földet akart egy helységben hat vagy hét száz Parasztok között kettőnél nem volt több, kinek ez tetszett volna... ugar-által meg-javuljon a' föld... de nem érti a' Paraszt... a' dolgot; tsak az nem tetszik néki az ugar földben, mivel azt többször kell szántani; és azt nem szokta leg aláb' a' Tiszán túl való tartományban lévő Paraszt." Ezzel hozható kapcsolatba a gyomaiak esete, akik nem mutattak hajlandóságot a földművelő gazdálkodásra, inkább hagyták, hogy Félhalom a herényiek használatába kerüljön 1770-ben.

21 Tehát, Mezőberényben a szorgos német és szláv lakosság megragadta a lehetőséget, hogy szántóföldi területét gyarapítsa. Az 1780-as években került sor a határ regulációjára is. 1782-ben és 1788-ban történt úrbéri felmérés alapján 270 3/8 jobbágytelek arányában (sessionként 56 holddal számolva) 15.141 hold szántóföldet mértek ki a határban. A belső telkek mennyisége 334 6/8 hold. A belső házhelyek pótlására 70 5/8 holdat adtak. A szabadtelkek mennyisége 595 1/8 hold, a kenderföldeké 70 6/8 hold, míg a község használatában 195 hold földterület volt. Összesen 16.407 2/8 hold ,s FÉNYES 1851. I. 121-122. 19 Az 1930. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények 83. Budapest, 1932. 150-151. 2Ü TESCHEDIK 1786. 227-228. 21

TESCHEDIK 1786. 125-128. 246