A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Novák László Ferenc: Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18–19. század)

Mezőberény településnéprajzi viszonyai (18-19. század) illette meg a jobbágyközösséget.

22 1812-ben Mezőberény határa a következő összetételt mutatta műveléságak szerint:

23 HATARRESZ KAT. HOLD NÉGYSZÖGÖL I. Belsőség 174 1.413 II. Kenderföldek 384 400 III. Legelő 12.264 IV Úrbéri szántóföld és rét 10.284 1.400 V Szőlő 365 1.200 VI. Területnövekedés 12 VII. Körös folyó medre 183 1.200 Összesen 23.323 713 A nyomásos földművelési rendszer bevezetésére ekkor került sor. Egy 1788ban készült térkép szerint a határ nyugati területén sajátos rendszerben osztották ki a szántóföldeket. A jobbágyok szállás vagy tanyaföldek mellett két ugarban művelték szántóföldjeiket. Sajátos háromnyomásos rendszer alakult ki: míg a tanyaföldeket nem osztották újra, az ugarföldek nyomáskényszerbe tartoztak (6. térkép).

24 A berényiek számára lehetőség adódott szőlőművelésre is. A szőlőterület a telki állományon kívülinek számított, azaz szorgalmiföldnek. A földesúr jobbágynak, zsellérnek egyaránt juttatott szőlőművelésre alkalmas földet, ha azért megfizette a külön dézsmát. Az Oláh-halmon létesültek a szőlőskertek, ahol egy 1770-es összeírás szerint 344 úrbéres lakos összesen 1193 kapa szőlőterületet (kb. 297 hold) használt.

25 Ennek területe az 1800-as években 787 holdra növekedett. A kaszálót együtt osztották ki a szántófölddel, amely a szállásföldekben került beszámításra. A legelő viszont az uradalommal közös használatban volt. Az úrbéresek a szükségnek megfelelő jószágállományt tarthattak a legelőn. A Harruckern család férfiágának kihaltával 1798-ban a Wenkcheim família birtokába került Mezőberény. Az uradalom az 1808-as és 1810-es mérések alapján újabb határrendezést hajtott végre 1813-1814-ben. Az 1788. évi állapothoz képest 277 telekre emelkedett a sessiók száma, s ennek megfelelően 15.512 hold szántót mértek ki. A belső telkek területe 431 4/8 hold, s ezeknek pótlására - amit a tanyaföldeknél számítottak be - 85 2/8 holdat adtak. A „Szabad Telkek" 5 4/8 sessiót tettek (308 hold), amit a jobbágytelki állományon felül osztottak ki a kivételeseknek (lelkészeknek, tanítóknak). A község 478 hold föld birtokába jutott, s 94 holdat számítottak a „külső Telkek" javítására, kiigazítására (bonifikáció). Összesen 16.908 6/8 hold jutott az úrbéri telkiállomány után, amely az 1782. évi mennyiséghez képest 501 4/8 hold növekedést mutatott.

26 Az új határreguláció során majorsági földeket mértek ki az uradalom részére, amely a legelő, „pascuum" rovására történt meg. A „Mlgos Uraság" a közös legelőből 22 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 214-216. pag. 23 SKOLKA 1988. 121. 24 NÓVÁK 1986. 101, 183-184. 25 Lásd 8. j. 26 BML MB Úrb. ir. 1771-1848. 214-215. pag. 247