A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Medgyesi Pál. Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet

Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10-11. századi temetőrészlet szélessége 1,5 cm (16. kép 2). A 25. sírban négy nyílhegy került elő. Rombusz és deltoid alakúak. Kissé rendezetlenül, a bal kéz csontjainál voltak: 1. hossza 6,3 cm, szélessége 2,4 cm (17. kép 1), 2. hossza 5,9 cm, szélessége 1,8 cm (17. kép 2), 3. hossza 9,5 cm, szélessége 3,9 cm (17. kép 3), 4. hossza 5,5 cm, 2 cm (17. kép 4).

57 A tegez talán a test bal oldalán feküdt. A 33. számú sírban két nyílhegy volt egymás mellett, a jobb felkar mellett, kívül. Rövid vágóélü, deltoid alakúak: 1. hossza 7,5 cm, szélessége 2,3 cm (21. kép 1), 2. hossza 6,5 cm, szélessége 1,8 cm (21. kép 3). Talán ezek is tegezben voltak, de abból semmi sem maradt. A 38. sírban öt nyílhegyre bukkantunk. Rombusz és deltoid alakúak. Egy csomóban, a bal válltól kissé feljebb kerültek elő, nyilván ezeket is a tegezben helyezték a sírba: 1. hossza 8,2 cm, szélessége 2,3 cm (24. kép 1), 2. hossza 6,9 cm, szélessége 2,5 cm (24. kép 2), 3. hossza 4,5 cm,

58 szélessége 2,5 cm (24. kép 3), 4. hossza 8,1 cm, szélessége 2,5 cm (24. kép 4), 5. hossza 7,5 cm, szélessége 2,4 cm (24. kép 5). A 39. sírban két rövid vágóélű, deltoid alakú nyílhegyet találtunk. Mindkettő a fejtől balra feküdt, kimozdulva eredeti helyzetéből: 1. hossza 7,5 cm, szélessége 2,1 cm (26. kép 3), 2. hossza 7,4 cm, szélessége 2,3 cm (26. kép 7). Az itt feltárt nyílhegyeket tartalmazó sírok tovább erősítik azt a korábbi megfigyelést, hogy honfoglaló őseink soha sem tele tegezt temettek halottaik mellé, hanem legfeljebb 5-6 nyilat.

59 Egyedül a karos-eperjesszögi II. temető 60. sírjában került elő eddig 13 darab nyílhegy. 11 nyílhegy volt a karosi III. temető 11. sírjában. Mivel a II. temetőben nem a 60. számú a legrangosabb sír, tovább erősödik az a vélemény, hogy a sírba helyezett nyilak számának nincs rangjelző szerepe.

60 Az Újkígyós, Skoperdatanyánál feltárt temetőrészletben szintén nem lehet összefüggést megfigyelni a halottak rangja, gazdagsága és a sírba tett nyilak száma között. Valószínűleg Dienes István járt legközelebb az igazsághoz, aki szerint a túlvilág különböző rétegein való áthatoláshoz volt szükség a sírba tett nyilakra.

61 Balta (25. sír) A 25. sírban talált, vasból készült balta a jobb alkar mellett, belül feküdt. Hossza 10 cm, szélessége 3,2 cm (17. kép 5). Méreteiből egyértelműen látszik, hogy nem szerszám, hanem fegyver. A balta köpűje az alkaron volt, éle a gerincoszlopon. Elhelyezkedéséből jól látszott, hogy a nyél a láb felé nézett, párhuzamosan a testtel. A nyéllyuk kissé szabálytalan, enyhén ovális. Mivel a balta a nyéllyuk és a penge találkozásánál elpattant, a fegyver enyhén deformálódott. Balta szavunk bolgár-török eredetű.

62 Kovács László szerint az a típus, amelyhez a Skoperda-tanyánál előkerült példány is tartozik, finnugor előképekre vezethető vissza.

63 Az ezzel a típussal egy főcsoportba sorolt baltákat már korábban is finnugor eredetűnek tartotta, melyek a közép és késő avar népességgel már 670 után megjelen57 A töredékes nyílhegyeknél a kiszerkeszthető méret szerepel. 58 A tüske egy része hiányzik. 59 RÉVÉSZ 1996. 168-169; RÉVÉSZ 2000. 18. 60 RÉVÉSZ 1996. 168. 61 DIENES 1957. 29-31; Vő. 1975. 96; Uő. 1978. 38-39; Uó. 1979. 88-89. 62 TESz I. 233. 63 KOVÁCS 1982. 249, Tai". 3, 6. - Kovács László a baltákat 9 íotípusba, az altípusokkal együtt 15 típusba sorolta, melyek közül az általunk vizsgált fegyver a VI/c típusba tartozik (KOVÁCS 1986. 237, 21. kép). 159