A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Medgyesi Pál. Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet

Medgyesi Pál nek a Kárpát-medencében, majd másodszor a honfoglaló magyarok hozzák magukkal őket.

64 Véleménye szerint mérete alapján ez a típus is a fegyverek közé sorolható, de alakjuk a szerszámként való alkalmazást is lehetővé teszi.

65 A sírokba ritkán kerültek a balták. Eddig kb. 100 darab, különböző típusú baltát ismerünk a 10-11. századi temetőkből, melyek típusba sorolásával többen is foglalkoztak.

66 Tegez vasalása („A' sír) Az ,,A' sír anyagában Juhász Irén tegezvasalást említ, melyeket a találók kiszedtek, így a tegez méretei nem állapíthatók meg. A vasalásból csak három töredék került leltárba. A leltárkönyv szerint: „Széles vaspánt töredékei, vasszegekkel és famaradványokkal. A nagyobb darab enyhén íves. Hosszuk 6,1 cm, 2,4 cm és 1,6 cm. Szélességük 1,7-1,9 cm között". Elkallódtak, fotók nincsenek róluk, így egyiket sem rekonstruálhatjuk. Vasalások (9. sír.) A 9. sírban két, talán fából készült tárgy vasalásának tartható vastárgyat találtunk, a lábak között, a térdek vonalától kissé feljebb (11. kép 4-5). Egymás mellett helyezkedtek el, párhuzamosan, vízszintesen. Mindegyik két azonos nagyságú, eredetileg téglalap alakú vaslemezből áll, melyeket két-két szegecs fog össze. A lemezek 1,2 cm illetve 1,4 cm szélesek, 4,5 és 4,4 cm hosszúak. Vastagságuk kb. 0,1 cm. A szegecsek hossza alapján a lemezek kb. 1,3-1,4 cm vastagságú anyagot, valószínűleg fát, fogtak közre. Talán a tegez alját erősítették ezek a vasalások (11. kép 4-5), bár hasonló tegezvasalás nem ismert. Arra is gondolhatunk, hogy a tegez alja elhasadt, s ezekkel a vasalásokkal erősítették meg. Egy középen nyitható tegez esetén hozzá lehetett férni belülről is a tegez aljához. Tegezre utalnak a mellkason megtalált nyílhegyek is, az azonban látszik, hogy ha a vasalások eredeti helyükön voltak, akkor a nyilak nem lehettek a tegezben, mert túl messze helyezkedtek el a tegez alján levő vasalásoktól. A nyilak hegye és a vasalások között 91 cm távolság van. Ismerve a honfoglalás kori íjak méreteit, ilyen méretű nyílvesszőkkel a honfoglalóknál nem számolhatunk. A tegeznek pedig még ennél is nagyobbnak kellene lennie. Révész László a karosi temetőben megfigyelt tegezek hosszát a II/52-es sírban 80-85 cm-nek, a II/63-as sírban 78 cm-nek, a II/ 11-es sírban 86 cm-nek határozta meg.

67 80 cm-es nyíltegez maradványai kerültek elő Örménykúton is.

68 Mindezeket figyelembe véve csak feltételesen sorolhatók ezek a tegezvasalások közé. Nincs kizárva, hogy más rendeltetésű fatárgy vasalásai voltak. Vaskés (33. sír) A 33. sírban talált vaskés az egyetlen eddig a temető leletanyagában. A fiú jobb kezének ujjcsontjai mellett, kívül feküdt. Egyélű, ívelt hátú, nyéltövises típus. Felsze64 KOVÁCS 1979. 390-391. - Kovács László itt közölt típusai közül az általunk vizsgált fegyver a 7. típusba tartozik. 1,5 KOVÁCS 1979. 392; KOVÁCS 1986. 237. "" RUTTKAY 1976. 305-313; KOVÁCS 1979. 389-392; KOVÁCS 1982. 249; RÉVÉSZ 1996. 175, 178. 67 RÉVÉSZ 1996. 172-173. "

s SZATMÁRI 1996. 167. 160