A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Avar kori teleprészlet Kardoskúton Az Orosháza története és néprajza с kötetben Bóna István összegyűjtötte az addig ismert avar sírokat. Csallány Dezső kataszterére hivatkozva megemlíti, hogy Olasz Ernő 1952-ben a Király Jolán, 613. sz. tanyánál 3 sírt tárt fel, amelyek közül kettő gepida, egy pedig a késő avar korba sorolható a mellékletei alapján (bronz csat, orsógomb, csont tűtartó, dinnyemaggyöngyök, marhacsontok és faszénmaradványok).

24 Az avar sír anyagát azonban nem leltározták be az orosházi múzeumban. A tanya területéről viszont még ugyanebből az évből leltárba vétetett négy sír anyaga, de ezek minden kétséget kizáróan nem avar koriak. A teljesség kedvéért meg kell említenem, hogy ugyanitt a MTA Régészeti Intézete részéről 1967-1968-ban Párducz Mihály folytatott ásatásokat, s egyik alommal sem került elő avar temetkezés. Bóna István ugyanott említ, a Király Jolán tanyánál egy leletegyüttest, ami 2 db pajzs alakú lemezes kisszíjvégből és gyöngyökből állt, s amely 1965-ben a kardoskúti művelődési ház gyűjteményében volt. A leletek még a nyolcvanas évek elején, egyéb leletekkel együtt egy szekrényben voltak kiállítva, de ma már nincsenek meg. Az orosházi múzeum adattárában 13/1952. sz. alatt található zPuszta 613. Szarmata, avar temető és kelta kori telep nyomai Kardoskúton с munka, Olasz Ernő tollából, ami egyben a Zalotay Elemér által szerkesztett Csongrádmegyei Könyvtár 65. száma. A sorozat azonban olyannyira ismeretlen a szakma előtt, hogy maga Bóna István sem ismerte, aki az Orosháza történetében sehol nem hivatkozik annak egyik darabjára sem.

25 A rendelkezésünkre álló adatokból csupán annyi állapítható meg, hogy egy vélhetően hosszabb ideig használt avar kori temető két sírjából kerültek elő rövid idő leforgása alatt avar kori leletek, azonban egyik sírleletről sem tudunk többet puszta leírásuknál. A telep és a temető kapcsolata, kora A telep és a temető összetartozásához semmi kétség sem férhet. A sírok az avar kor második feléből származnak, leírásuk alapján. Sejthető továbbá az is, hogy egy hosszabb ideig használt temető két különböző korszakú temetkezései. A múzeumba került telepanyag a temető feltételezett keltezését megerősíti, hiszen az ívesen kihajtó, kézzel formált, finom agyagmázzal bevont fazék, a belső peremen mutatkozó hullámvonalasán karcolt dísz és a síkozott, S-profilú fazekak peremtöredékei a kései avarkor eddig ismert főbb kronológiai jellemzőit adják. A telepről előkerült 51 db, avar korba sorolható kerámiatöredék nagyon kevésnek mondható. Hozzátéve azt, hogy a legközelebbi ismert avar telep több mint húsz km-re van, igen nehéz az itt előkerült csoportokat abszolút kronológiai sorba helyezni. Főleg akkor, amikor a csoportokba történő besorolás nem csupán a peremkialakításon alapul, hanem az égetésen és a soványításon is, mely utóbbi összetevők egy finomabb kronológia kidolgozása kapcsán fokozottan meghatározók. 24 BÓNA 1965. 124. 25 1999. évi levélváltásunkból is kiderül, hogy soha nem hallott még a Csongrád megyei Könyvtár nevű sorozatról. A monográfia írói közül a sorozatra csupán Dienes István hivatkozik, a Nagyszénás-Vaskapu lelőhely ismertetése kapcsán (DIENES 1965. 170, 103. j,). 129