A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Avar kori teleprészlet Kardoskúton egymásra. A vízszintes fésűs dísz a peremhez közel kezdődik. A 4. kép 3. fazék peremtöredéke már ívesebb profillal rendelkezik. Pereme az előbbinél hosszabb, az eldolgozás egyenetlensége miatt némely szakaszán enyhe szabálytalanság tapasztalható. Díszítés és soványítás tekintetében az előbbi darabbal szoros kapcsolatban áll. A 4. kép 6. tárgya belső peremén hullámvonalasán fésűzött, és soványítás, profil ill. díszítés tekintetében is idegen az előbbi két peremtördéktől. Soványítóanyagában sokkal több és nagyobb kavicsszemek, valamint mésztufa darabok találhatók, ami egyébként is ritka a település anyagában. Törésfelülete rendkívül éles, a külső felülete pirosasbarna, a belső pedig világosszürke: a színek egymástól nagyon élesen elkülönülnek. Ilyen a korongolt anyagban csak egy esetben fordul elő (4. kép 5), a kézzel formált anyagban viszont több is megfigyelhető (9. kép 3-4; 10. kép 2). A töredéken látható díszítés sem gyakori a településen: belső perem mindössze egyetlen esetben díszített, a hullámvonalas fésűs dísz ilyen megjelenése is csak egy edény két darabján (6. kép 1-2) található. A töredék profiljának vonalvezetése szintén eltér az első két darabétól, formája az S-alakot követi, pereme pedig nagyon közel áll a 4. kép 5 alatt látható fazék pereméhez. Mindkettő lekerekített, lecseppenő, s az égetési technikájuk is teljesen azonos. E negyedik peremtöredék viszont teljesen más soványítású. Szinte csak nagyon finom homokkal soványított, törésfelületén látszik a rendkívül gondos iszapolás is. Igen vékonyfalú, finom munka. Az ötödik töredék (5. kép 1) pereme nem maradt meg teljesen, így csak sejthető, hogy az is lekerekített volt. Igen szemcsés anyagú, s két jellegzetességgel is rendelkezik, melyek a többi peremtöredéktől elkülönítik: a fedőhorony és az egész darabon meglévő, karcolt csigavonal. Ennek égetése nem volt erőteljes, hosszantartó, csakúgy, mint két másik töredéké sem. Mindkét darab vékonyfalú, síkozott peremű, S-profilú, s az egyiken széles fogközű fésűvel húzott vízszintes fésűs dísz látható (5. kép 3). E díszítésmód - vízszintes és hullámvonalas kivitelben egyaránt kevés töredéken fordul elő az anyagban. A másik darab díszítetlen (5. kép 2). Az oldaltöredékekre általában a homokos-aprókavicsos soványítás jellemző, némely esetben szélsőséges eltolódással. A 4. kép 4. töredéke anyagában viszonylag sok nagyméretű tört kavics található, ami avar kori besorolását vidékünkön kétségessé teszi. Jó néhány vastagabb falú töredékben több a kavics a megszokottnál, de ez a korongozás esetében a fenékhez közeli daraboknál általános. A töredékek egyik fele sötétszürkés árnyalatú, a másik fele többé kevésbé barnára átégett. A rajtuk látható díszítés tekintetében szabályszerű elkülönülés nem tapasztalható. Egy töredék technológiája és díszítése alapján kiemelhető a sorból (7. kép 2). Anyagában csak homok szerepel soványító anyagként, s ha nem is olyan finom munka, mint a 4. kép 5. alatt ismertetett peremtöredék, ahhoz mégis hasonló. A fentiek alapján, a peremtöredékek formai és technológiai együttes jellemzőiből kiindulva, a következő csoportok állíthatók fel, melyeknek némely esetben az oldaltöredékek jellegzetessége is megfeleltethető. 1. csoport. Az ide sorolható darabok szürkésbarna színűek, enyhén kihajló peremmel rendelkeznek. Soványítóanyagként a homok és a kavics szerepel. A fazekak ívelt hasúak, a vállukon vízszintes fésűs dísszel kezdődik a díszítések sora.

15 A korongon készült fazekak első csoportja formailag a kézzel formált fazekak második csoportjához áll közel. A köztük lévő kapcsolat biztos. Sajnos a közeli telepeken a korongon készült kerámia aránya 125