A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Rózsa Zoltán Nehezebb a helyzet a gödrök korszakolásával. Ezeket - lefelé szűkülő' csonka kúp, hengeres vagy méhkas formájuk alapján - nem lehet egyértelműen korszakhoz kötni, mivel a belóTiik származó kerámia, korszakukat tekintve igen vegyes. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a 2. sz. ároktól délre csak egyetlen kerámiatöredék köthető az avar korba, az is közvetlenül a 4. ház mellett lévő 36. gödörből származik. Az 1. ároktól északra csak egyetlen gödröt tártak fel, de ebben nem volt avar kori kerámia. Az avar kori töredékek a két árok közti területen koncentrálódtak, érdekes módon igen messze az avar kori házaktól. Mivel csak két ház keltezhető teljes bizonyossággal az avar korba, és azok is a feltárt terület határára estek, így nehéz eldönteni, hogy a gödrök mely házakhoz tartozhattak. A telepen előkerült kevés kerámia alap- \ ján a finomabb besorolás, s ezen keresztül a gödrök, esetleg házak szerinti szétválasztás nem végezhető el. Annál is inkább, mivel egyetlen szuperpozíció sem fordult elő a feltárt területen. Az árkok esetében a legfőbb bizonytalanságot a nagyon kevés kerámiatöredék adja. Másrészt az árkok futásának iránya rendkívül szabálytalan. Időbeni besorolásuknál újfent meg kell említeni, hogy a 2. ároktól közvetlenül délre szinte egyáltalán nem került elő avar kerámia. A telep objektumairól tehát elmondható, hogy a nagyobb méretű, hat nagy cölöplyukkal ellátott földbemélyített ház biztosan az avarokhoz köthető. Az avar kerámiát is tartalmazó gödrök a házaktól messzebb, s a két árok által határolt területen kerültek elő. Az árkok tehát vélhetően szintén az avarokhoz kapcsolhatók. Л kerámiaanyag értékelése Korongon készített kerámia: A kerámiatöredékek nagyobb része tartozik ebbe a csoportba

13

. Szinte kivétel nélkül a lassúkorongolt, utánkorongolt csoportba tartoznak. Egyes töredékek vékonyabb voltuk, illetve a rajtuk látható korongnyomok alapján talán gyorskorongon készültek. Perem- és fenékállásuk alapján az összes töredék fazékhoz sorolható. Az oldalak esetében szintén ez a besorolás a legvalószínűbb, de egyes darabok tartozhattak tálakhoz is. A fazekak -jóllehet csak nyolc töredék került elő összesen - peremkiképzése igen változatos. Egy töredék égetése, iszapolása és a soványításként használt apró kavicsok tekintetében avar kori is lehet, mégis a perem kiképzése és közvetlenül a perem alatt húzódó erős hullámvonalas karcolása alapján, ami az általunk ismert avar kori emlékanyagtól idegen, csak fenntartással sorolható az avar anyag közé (4. kép l).

14 A fazekak pereme lehet lekerekített, illetve síkozott, elkeskenyedő. A lekerekített pereműek esetében a profil vonala minden esetben más és más. A 4. kép 2. „bögreméretű" kis fazekának rövid pereme és az oldalfal találkozása majdnem merőleges 13 A múzeumba a lelőhelyről szinte csak peremek és díszített oldaltöredékek kerültek. A százalékos arány ezért félrevezető. 14 Távoli analógiákat sikerült Gyulaváriból (LISKA 1999. 79, 5. kép 2) és Tiszafüred-Morotvapartról (MADARAS 1991. 14. tábla 10) találni töredékünkhöz. 124