A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Rózsa Zoltán 30. gödör. ,J^efelé keskenyedő csonka kúp formájú, melynek felső nyílása 186 cm, mélysége 155 cm, feneke 138 cm. Vaskés és néhány edénycserép volt benne. " A gödör leletanyagát képező áglenyomatos paticstöredék nem korszakjelölő (11 x 6,24 cm). A három kerámiatöredék közül kettő egyértelműen beilleszthető az avar korba. Az egyik kézzel formált, sötétszürke, merev anyagú, homokos soványítású, jó megtartású fazék oldaltöredéke, a másik utánkorongolt, barnásszürke, aprókavicsos-homokos soványítású, hullámvonalasán fésűs díszű fazék oldaltöredéke (55.138.3; 6. kép 3). A harmadik, sötétszürke, korongolt, nagyméretű kaviccsal soványított, perem alatt mély, hullámvonalasán karcolt díszű peremtöredék az avar anyagtól idegen, valószínűleg szarmata kori (55.138.2; 4. kép 1). Az említett vaskés nem került be a múzeumba. 36. gödör. „Lefelé keskenyedő csonka kúp formájú, felső nyílásának átmérője 142 cm, mélysége 108, fenék átmérője 114 cm. Cserepek és állatcsontok voltak benne. " A gödör betöltéséből három kerámiatöredék és egy vöröses kő származik, de az utóbbi szűkebb korszakolásra alkalmatlan (9x8x6 cm). Egy barnás, kézzel formált fenéktöredék és egy barnás, homokos soványítású, hullámvonalasán és vízszintesen karcolt díszű fazék peremtöredéke szarmata kori. Egy barnásszürke, kézzel formált, merev anyagú, homokkal és enyhén meszes anyaggal soványított bogrács (?) peremtöredéke sorolható az avar korba (55.141.2; 9. kép 6). Árkok: 1. árok. „A telep nyugati szélénél húzódik, s déli vége a feltáratlan terület alá nyúlik. Északi vége valószínűleg a cinkusi dűlő alatt továbbfolytatódik. Az árkot 117 méter hosszú szakaszon követhettük. Szélessége 68-80 cm, mélysége 70-80 cm között váltakozik. Szórványosan állatcsontokat és szarmata cserepeket találtunk benne. " Az árokból származó leletanyag nagyon gyérnek mondható. Ebből kettő korongolt, szürke kerámia valóban szarmata kori, egy barnás, belső felületén feketés, utánkorongolt, homokos, enyhébben aprókavicsos soványítású, vízszintes fésűs díszek közötti hullámvonalas fésűzéssel ellátott díszű fazék oldaltöredéke (55.151.3; 6. kép 6) pedig az avar korba sorolható. 2. árok. „Az előbbivel nagyjából párhuzamosan fut s északi vége valószínűleg a csatornától északra továbbfolytatódik, déli vége viszont a feltáratlan terület alá nyúlik. 91 méter hosszú szakaszon követhettük, mélysége 76-82 cm, szélessége 60-75 cm közt váltakozott. Úgy ezt, mint az előbbit, laza fekete föld töltötte ki, melyből állatcsontok és szarmata kori cserepek kerültek elő. " A közel száz méteres árokból összesen kettő darab kerámiatöredék került be a múzeumba. Ebből egy szürke korongolt tál peremtöredéke szarmata kori, egy rétegesen élénk vörösre égett, kézzel formált, repedezett felületű, nagyon jó iszapolású, homokos soványítású, a peremén fésűvel benyomkodott díszű, nyakán vízszintesen fésűzött fazék peremtöredéke pedig avar kori (55.152.2; 9. kép 3). Sajnos csak hozzávetőlegesen jelölhetők ki azok az objektumok, melyek az avar település részét képezték. A házak esetében a vázlatos rajz ellenére jól látható, hogy kétféle háztípus különíthető el egymástól. Mindkettő téglalapalakú. A kisebbek rövidebb, a nagyobbak hosszanti oldalukkal É-felé tájoltak. A kisebbekben nem sikerült megfigyelni cölöplyukakat, tetőszerkezetük tartó oszlopait talán a házon kívül ásták 122