A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Avar kori teleprészlet Kardoskúton csos soványítású, vízszintesen fésűzött fazék oldaltöredéke (55.150.3; 7. kép 5) köthető az avar korhoz. Gödrök: 6. gödör. „Henger alakú. Mélysége 236 cm, átmérője 214 cm, Cseréptöredékek voltak benne. " A gödörből összesen négy kerámiatöredék került a múzeumba, melyek közül egy korongon készült fazék peremtöredéke réteges törésű, homokkal és apró kavicsszemekkel soványított (55.123.4; 4. kép 2). A másik három töredék kézzel formált. Az egyik kívül barnásra égett, csak homokkal soványított, slippel bevont felületű, két hullámvonalas dísz között vízszintes fésűs mintával díszített fazék oldaltöredék (55.123.3; 8. kép 1), a másik az egész felületén világos barnára kiégett, erőteljesen homokos, enyhén meszes soványítású, belső felületén fűszálnyomos, külső felületén elsimított sütőharangperemtöredéke (55.123.1; 10. kép 3), a harmadik pedig külső felületén barnáspirosra égett, igen jól iszapolt, homokos soványítású, merev anyagú fazék élén ferdén vágott díszű peremtöredéke (55.123.2; 10. kép 1). 8. gödör. „Lefelé szűkülő, csonka kúp formájú. Mélysége 183 cm. Felső nyílásának átmérője 230 cm, az alsóé 184 cm. Cseréptöredékek voltak benne. " A múzeumba került három kerámiatöredék mindegyike idegen a szarmata anyagtól. Az utánkorongolt anyagot két oldaltöredék képviseli. Az egyik vaskosabb, réteges törésű, nagyobb szemű kavicsokkal is soványított, egy nem túl mély, de ugyanakkor hangsúlyos árkolással díszített fazék oldaltöredék (55.124.2; 7. kép 3). A másik barnásszürke, foltosra égett, sokkal több homokkal soványított fazék háromszorosan keskeny karcolt mintával díszített oldaltöredéke. A soványító anyagban az apró kavicsok szinte teljes hiánya mellett feltűnően sok a csillám (55.124.3; 7. kép 2). A harmadik gyorskorongon készült, felületein egységesen vörösre égett, belül szürke, nagyon jól iszapolt, csak homokkal soványított fazék peremtöredéke (55.124.1; 4. kép 5). //. gödör. „Méhkas formájú. Szájának átmérője 159 cm, mélysége 181 cm. Fenékátmérője 177 cm. Edénycserepeket találtunk benne. " A gödörben három kerámia volt csupán, melyek közül kettő minden kétséget kizáróan késő szarmata, csillámos-kavicsos fazekak töredékei. A harmadik az avar korba sorolható, utánkorongolt, sötétszürke, homokos-aprókavicsos soványítású, vízszintes és hullámvonalas kötegekkel díszített fazék oldaltöredéke (55.125.3; 4. kép 4). 16. gödör. „Méhkas formájú. Szájának átmérője 114 cm, mélysége 135 cm, fenékátmérője 157 cm. A gödör laza földjében cserepek, állatcsont és egy kagyló volt. " A gödör betöltéséből a múzeumba két avar kori kézzel formált edénytöredék és egy barnás színű, téglalap keresztmetszetű, mindkét végén törött fenőkŐ került (55.127.3; 2 x 4,5 x 5-7 cm). Az egyik fazék peremtöredéke erőteljesen homokos soványítású, anyagában néhány mészröggel, felületén vékony agyagmázzal, közepesen iszapolt kivitelben. A perem ívesen kihajló, fala vastagodó, felülete foltosra égett (55.127.1; 8. kép 5). A másik merevebb anyagú, igen jó iszapolású, vékonyan rétegesre égett, kívül barna foltos, simított felületű, mésztufával soványított peremtöredék (55.127.2; 8. kép 2). 18. gödör. ,Jienger alakú. Mélysége 120 cm, átmérője 187 cm. Cseréptöredékek ebben is voltak. " 119