A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Rózsa Zoltán Két gyorskorongolt szarmata kori mellet egy avar cserép került elő. Az utóbbi utánkorongolt, vékonyabb falú, homokos, enyhén apró kavicsos soványítású, kétsoros fésűvel háromszorosan, mély, vízszintesen bekarcolt díszű fazék oldaltöredéke (55.129.2; 7. kép 1). 19. gödör. „Méhkas formájú. Felső nyílásának átmérője 117cm, mélysége 178 cm, fenék átmérője 159 cm. Csak edénytöredékeket találtunk benne. " Mind a négy múzeumba került kerámiatöredék avar kori. Ezek közül egy kézzel formált, három pedig utánkorongolt. A kézzel formált töredék méreténél, formájánál és kidolgozásánál fogva valószínűleg bogrács peremtöredéke, de nincs kizárva az sem, hogy tál peremtöredéke volt: barnásszürke, foltosra égett, közepes iszapolású, jó megtartású, kerámiatörmelékkel, samottal enyhén soványított. Felülete a peremrész alatt ferdén, lejjebb függőlegesen simított. A nem összefüggő, sűrű, de jól elkülönülő sávokból álló simítás fényezésként is értelmezhető (55.130.1; 9. kép 5). A korongolt anyagban sötétszürke, enyhén barna foltos, erősen aprókavicsos, rövid peremű, vízszintes fésűvel díszített fazék peremtöredéke (55.130.2; 5. kép 3), középszürke, enyhén kavicsos, illetve csillámos-homokos soványítású, vízszintes és hullámvonalas fésűs dísszel ellátott fazék oldaltöredéke (55.130.4; 5. kép 7), barnás, réteges törésű, foltos, apró kavicsos soványítású, széles fogközű fésűvel húzott vízszintes és hullámvonalköteges díszű fazék oldaltöredéke (55.130.3; 6. kép 5) található. 20. gödör. „Méhkas formájú. Felső nyílásának átmérője 104 cm, mélysége 123 cm, feneke 138 cm. Cserepek, állatcsontok s egy orsófa volt benne. " A múzeum őriz a gödör betöltéséből egy barnásszürke, palás szerkezetű követ, ami nem korhatározó (55.131.6; 11 x 8 x 1-2 cm). Egy szürke, rendkívül kopott szarmata hombároldalból faragott orsókarika az avar kori településhez is tartozhat (55.131.1; átm.: 3,5 cm, V: 1,5 cm). Egy szürke, korongolt oldaltöredék biztosan szarmata, egy jellegtelen, kézzel formált, rosszul iszapolt, de jó megtartású, homokos agyagrögös barnás, simított felületű oldaltöredék korszakolása pedig bizonytalan. Összesen két biztosan avar töredék található az objektum anyagában, mindkettő utánkorongolt. Az egyik szürkésbarna, vaskos, erősen kavicsos soványítású, hullámvonalas fésűs díszű fazék oldaltöredéke (55.131.4; 5. kép 5), a másik kívül vékonyan barnáspirosra égett, belül fekete, apró kavicsszemekkel soványított, vízszintesen fésűzött/aze/c oldaltöredéke (55.131.3; 7. kép 6). 21. gödör. „Méhkas formájú. Felső nyílásának átmérője 155 cm, mélysége 183 cm, fenék átmérője 195 cm. Edénycserepek, állatcsontok, fenőkő és vasdarabok voltak benne." Négy darab kerámiatöredék és egy fenőkő került be a múzeumba ebből az objektumból. Egy lassúkorongolt, benyomkodott díszű csillámos, tört kavicsos oldaltöredék és egy barnás, durva kézzel formált oldaltöredék a szarmata korba sorolható. A szürkés, egyik oldalán erőteljesen lekopott fenőkő (55.132.5; 12 x 3-5,5 x 2-3,6 cm) nem korszakjelölő. Egy kézzel formált, közel függőleges falú, homokos-agyagrögös, samottos soványítású, külső oldalán vékony agyagmázas, közepes iszapolású fazék fenéktöredéke (55.132.1; 10. kép 4) valószínűleg, egy barnásszürke, utánkorongolt, homokos-csillámos, enyhén aprókavicsos soványítású, vízszintesen és hullámvonalasán fésűzött/azékperemtöredéke (55.132.2; 4. kép 3) pedig minden kétséget kizáróan avar kori. 120