A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON - Rózsa Zoltán Az avarok telepeinek emlékanyagát először Farkas Sándor találta meg Csongrádon.

1 Az általa feltárt leletanyag azonban közöletlen maradt, így csupán tudománytörténeti jelentőséggel bír. Az első, hitelesen feltárt avar kori házat Trogmayer Ottó publikálta Csongrád-Bokrosról. Ez a munka avar kori telepkutatásunk alapjának számít, hiszen az első publikáció, amely tényleges információval szolgált az avarok telepét és kerámiaanyagát illetően.

2 Meg kell azonban említenem, hogy múzeumaink raktáraiban minden bizonnyal lapulnak még olyan leletek, melyek az elsőbbséget elhódíthatják. Egy ilyen leletanyagról számolok most be.

3 Az avar telep A falu északi határában, az orosháza-tótkomlósi kövesúttól keletre található az a ma is létező futballpálya, amely mellett a leletmentésre 1952. november 12 december 28, illetve 1953. április 1 - május 29-e közt került sor, ifj. Olasz Ernő vezetésével.

4 A lelőhely a kardoskúti vasútállomás mellett húzódó csatornával körülzárt területen, Menesdorf István - Puszta 480. sz. - földjén húzódó, enyhén hullámos felületű partvonulaton fekszik. Közvetlenül a vonulat nyugati szélénél valamikor bő vizű érnek ma már holt medre halad, amely az l:75.000-es térkép szerint a közelben húzódó Aranyad-érrel volt összeköttetésben. Ennek a medernek a feltöltését kezdték meg a leendő sportpálya építése végett, s a töltéshez szükséges földet az említett partvonulatból hordták el.

5 Az ásatás helyének térképre történő pontos rögzítése nehézségekbe ütközik. Az Olasz Ernő által készített helyszínrajzon szereplő csatornák tájolása nem esik egybe a régi dűlóutak rendszerét követő mai utcarendszerrel. Jóllehet nincs meg az ötven 1 FARKAS 1886. 2 TROGMAYER 1962. 3 Kardoskút 1950-ben jött létre, kiválva a vásárhelyi határból, bekebelezvén Békés megyébe, az akkori orosházi járásba. A falu területén ezt megelőzően a szegedi egyetem, Banner János professzor vezetésével a vásárhelyi Fehértó környékén több helyen is végzett ásatásokat, melyek eredményei meg is jelentek az Archaeologiai Értesítő hasábjain. Itt tűnt fel egy fiatalember, ifj. Olasz Ernő, ki szakirányú végzettség nélküli is közel tizenöt évig meghatározó alakja lett az orosházi Szántó Kovács Múzeum régészeti tevékenységének. Zalotay Elemér mellett több jelentős ásatáson is részt vett: pl. Apácaegyháza, Gellértegyháza, ill. Monor, MÁV homokbánya, ahol az első hitelesen dokumentált szarmata körárkos sír előkerült. A Fehértó melletti ásatások (Apácaegyháza) régészeti leletanyaga Vásárhelyre került, nem úgy a kardoskúti sportpálya építésekor előkerült leletek, melyek az orosházi múzeum gyűjteményét gazdagítják. 4 Az ásatásra vonatkozó éves jelentések: ArchErt 81 (1954) 74, 76; ArchErt 82 (1955) 99. Az ásatási dokumentációk: MNM Adattára, 40.K.I, 85.K.III. 5 A földet lovas kocsival Király András és Jankov Béla hordta a pálya feltöltéséhez. Az említett egykori meder részlete ma is látszik az országút mindkét oldalán. 115