A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Rózsa Zoltán: Avar kori teleprészlet Kardoskúton

Rózsa Zoltán esztendővel ezelőtti térképlap, mégis figyelemre méltó az a szabályos, derékszögű Olasz Ernő leírásában belvízlevezető-csatornarendszer, ami az eredeti helyszínrajzon szerepel. Ez egyáltalán nincsen összhangban a régi hódmezővásárhelyi határbeosztás rendszerével, amit Kardoskút új község 1950-ben átvett és tovább folytatott. Olasz Ernő ma már csak arra emlékszik, hogy a Menesdorf-tanya melletti dombos részen folyt az ásatás. Az ásatási jelentésben írja Olasz Ernő, hogy a település a csatornától keletre és a cinkusi dűlőtől délre folytatódik. A helyszínrajzon nem szerepel a Menesdorf-tanya, tehát az ásatási terület valószínűleg a tanyától messzebb, de az ahhoz tartozó földterületen volt. A csatornák, irányuk megfelelő korrekciójával azonban megfeleltethetők a régi és mai utcarendszernek. Az ásatási terület keleti vége tehát közvetlenül a l:10.000-es térképen is jelölt házsorra támaszkodik, amerre az avar kori település még folytatódik. A telep objektumainak leírása A kardoskúti sportpálya építésekor szórványosan neolit, szkíta és kisebb számú szarmata településnyom is napvilágot látott. Az utóbbiak közzététele Olasz Ernő belterületet érintő ásatási anyagának feldolgozásával történik majd meg.

6 Itt most csak az avar kori telepanyag közzétételét adom. A telep objektumainak pontos korszakolása sajnos nem végezhető el biztonsággal. A még félig nyitott, nem teljesen betöltődött szarmata objektumokat az avarok többször használatba vették, s a végső feltöltés hozzájuk kapcsolódott.

7 Ezzel jelen esetben is számolnunk kell. Az objektumokból csak igen kevés kerámia került be a múzeumba, s alig van olyan objektum, ahol ne vegyesen kerülne elő szarmata és avar leletanyag. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a szarmata és avar kézzel formált anyag, de a kézikorongolt/utánkorongolt leletanyag is esetenként nehezen választható szét egymástól. A legnagyobb gondot a kézzel formált kerámia szétválasztása jelentette. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szarmata lassúkorongolt kerámia soványító anyagában megtalálható a nagyobb szemű kavics, vagy a tört kavics, ami az avar anyagban idegen. Az objektumok leírása igen szűkös, rajzos anyag csak a házakról készült, azok is igen vázlatosak. Ezért minden objektumot, amiben avar vagy avar jellegű kerámia előkerült, felvettem az ismertetendő objektumok listájára. A házak esetében azokat is, ahol nem került elő avar kerámia. Mindenhol szerepel az előkerült avar kerámia becsült aránya is.

8 6 Kardoskút belterületén Olasz Ernő az ötvenes-hatvanas években több helyütt is végzett leletmentést, melyek során számos alkalommal és helyen tárt fel szarmata temetkezéseket, illetve zömében gödrökből álló telepjelenségeket. Ezek közé tartoznak a kardoskúti sportpályánál feltárt szarmata sírok és telepobjektumok is. Mivel a késő szarmata telepkerámia és a kései avar korba sorolható kerámiaanyag között a kapcsolat bizonyos tekintetben igen szoros, ezért az információhordozó, ám ugyanakkor kétséges korszakolású darabok képét szerepeltetem (4. ház anyagában: 5. kép 4; a 21. gödörben: 10. kép 4; és a 30. gödör anyagában: 4. kép 1). A jellegtelen, ám kétséges besorolású darabokra az anyag leírásában található utalás. 7 Ezt tapasztaltuk az orosházi elkerülő út esetében (Szatmári Imre, 1998. - köszönöm, hogy közöletlen adatát felhasználhattam). Hasonló volt a helyzet a Gyoma 133. lelőhely (VIDA 1996. 323) és az eperjesi telep (BÁLINT 1991. 14) esetében is. 8 Az objektumok leírásában szereplő állatcsontanyag egyáltalán nem került be a múzeumba. 116