Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág Nagykárolyban az egykori vár helyén Károlyi József (1768-1803) épített kastélyt, amelyet azonban a helybeliek továbbra is „vár"-nak neveztek. Ugyancsak ő emelte a szomszédos kis faluban, Kaplonyban a családi sírboltot. A kastélyt még a XIX. században várkastéllyá alakították át. Nagykárolyban 65 gazdasági, uradalmi épület tartozott a Károlyi uradalomhoz, amiből nyilvánvaló, hogy az uradalmi épületek rányomták bélyegüket a 11000 lakosú városra. József halála után Károlyi György örökölte a nagykárolyi uradalmat, így Reök Pál már az ő szolgálatában állt. József gyermekei révén olyan nagybirtokos családokkal került rokoni kapcsolatba a Károlyi család, akikkel még találkozunk a Reök család történetében. István második felesége gr. Eszterházy Franciska volt. Három gyermeke közvetlenül kapcsolatban állt Békés megyével is. Franciska Sztáray Albert királyi kamarás felesége lett, Josefa férje pedig gr. Trautmansdorf József, aki a Békés megyei gerendási birtokrészt kapta nászajándékba. Ezen a birokon kezdett gazdálkodni az 1850—1860-as években Reök Pál testvére, Reök István (25.6). Nagykárolyban az uradalom irány ítása nagyszámú tisztviselőt igényelt. Az uradalomban a tisztviselők három csoportját különböztették meg: központi, gazdasági és erdészeti alkalmazottakat.

222 - A központi tisztviselők a következő sorrendben szerepelnek a család levéltárában (a tisztviselők eredetileg mind külön sorban szerepelnek, mi helykímélés céljából az összetartozó tisztviselőket összevontuk): kerületi jószágfelügyelő, írnokkal és „tapasztaló"-val (gyakornokkal) actuarius (jegyző), annak íródeákja és gyakornoka kerületi ügyész (fiscalis), annak íródeákja és alügyésze számvevő, alszámvevő, két írnok és egy gyakornok kerületi pénztárnok és pénztárnoki író sáfár (ispáni ranggal) földmérő (ez volt Reök Pál) orvos, sebész (chirurgus) postaadm i ni sztrátor építőmester - A második csoportba tartoztak az uradalom gazdasági tisztviselői (mi folyamatosan írjuk): uradalmi tiszttartó és két írnoka, kasznár és írnoka, kulcsári írnok, materiális (aedilis) ispán, urbarialis ispán, serházi ispán, főbodnármester, grófi udvari főkertész, mezőtermi ispán, vezendi ispán érkávási gazda, vállaji ispán és ispáni tiszttartó, kisecsedi ispán, szaniszlói ispán. - A harmadik csoportot az uradalmi erdészeti tisztviselők alkották: erdőmester egy actuariussal és actuariusi írnokkal, főjáger (fővadász), fácános jáger, 5 területi revierjáger (pl. nagykárolyi stb.), jágersegéd. A felsoroltakból kitűnik, hogy a Károlyi uradalomban nagyszámú tisztviselőt alkalmaztak, és a város egyéb tisztviselőivel, értelmiségeivel A Károlyi uradalom leírásának forrása: OL. P sect. 394. Károlyi levéltár. Az 1827-i birtokosztály iratai 3. cs. A/l Conventionale Inclyti Dominii 1826. dec. 31; valamint A/3 Topographica Consriptioja Kaplyon Helységének 1825. április 30. 80