Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

A szabolcsi Reök ág olyan jelentős tényezőt alkottak, amely meghatározta a város életét. Híresek is voltak a nagykárolyi megyebálok, ahol a megye színe-java találkozott. Petőfi is itt ismerte meg feleségét az Arany Szarvas fogadóban 1846. szeptember 8-án. A fentiekből képet kaphattunk arról a környezetről, amelyben Reök Pál élt. Az iratok szerint az „ingénieur kvártély" a kastélyban volt. Hogy igénybe vette-e ezt a szállást Reök Pál s meddig, nem tudjuk. Az 1860-as évektől már a szomszédos Kaplonyt jelölik lakóhelyéül a levelek. Anyagi helyzetét egy 1826-ból fennmaradt fizetési jegyzék alapján képzelhetjük el: a föfiskális fizetése 1286 korona, a perceptoré 1113, a tiszttartóé 1036, a kasznáré 662, a vicefiskálisé 539 és a „Feő ingenieur"-é (Reök Pál állása) 457 korona. Azt, hogy Reök Pál nem házassága idején költözött Kaplonyba, bizonyítja ottani rangja, megbecsülése. 1838-ban ugyanis már a kaplonyi evangélikus egyház fögondnoka volt, egy ilyen cím elnyeréséhez viszont több évi egyházi tevékenységgel kellett rendelkezni. 1848-ban tisztségében újraválasztják, s egy adat szerint még 1879-ben is viseli ezt a címet. 1876-ban Szatmár megye közigazgatási bizottságának tagja. Kaplony, ez a Nagykárolytól néhány kilométerre északra (ma csak a nagyecsedi vasútvonal választja el Nagykároly-Carel-től), az Ecsedi-láp szélén 50-60 házból álló falu nevezetes hely volt. Innen kapta nevét az ősi Kaplony nemzetség, amely az Árpád-házig vezeti vissza származását. Két ága, a Károlyi és a Bagossy család élt a XIX. században, a harmadik, a Csomaközy nemzetség már kihalt. Reök Pál öccse, Reök István gyakran emlegette Kaplonyt, amely gyakori színhelye volt a családi összejöveteleknek. Reök Pál három gyermekét ismerjük: 25.31. Ida nevű leánya Bagossy Kálmán helybeli földbirtokos felesége lett. A Bagossyak voltak a Károlyiak mellett Kaplony másik földbirtokosai, s távolról a Károlyiak rokonai. 25.32. Laura nevű leányáról annyit tudunk, hogy valahol a környéken laktak, mert Reök István Békéscsabáról Kaplonyba utaztában útba ejtette őket. Laura 1876-ban meghalt, férje, Lőrinczy egyedül élhetett ( 1882-ben Debrecenben), mert gyermekeit a nagyapa, Reök Pál taníttatta.

223 25.33. A legkisebbik gyermek, Gyula jogot végzett. Dr. Reök Gyula gyakran szerepel a névtárakban Szatmár megyében. 1873 óta mátészalkai járásbíró volt, s ott találjuk az 1880-as években is. Jól szituált polgárrá emelkedett. Elnöke volt az 1894-ben alapított Nagykárolyi Központi Takarékpénztár Rt-nek.

224 Földvagyonát minden bizonnyal még apja megalapozta: 1986-ban 242 hold birtoka volt Kaplony ban.

225 Fia, dr. Reök István másod-unokatestvérét, Reök Lajos unokáját, Eötvös Máriát vette el. Róla Reök Lajossal (25.2) kapcsolatban írtunk. 123 Lőrinczyéket Reök István említi leveleiben, s Laura halálát is ő írja meg. (Levelek: 2. levél.) Az 1880-as években Debrecenben éltek szerény körülmények között. Az unokákat Reök Pál taníttatta. /Reök Pál levele Munkácsy Emilnek, 1882. febr. 16. - Illésné Szabó Éva (28.46) családi gyűjteményéből./ !24 Névtárak megfelelő évei. 125 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. köt. Gazdacímtár. II. köt. Budapest, 1897. 196. 81