Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

Az apai ág: a Liebek 15. kép. Munkácsy apai nagynénje, Tóth Ferencné Lieb Mária (11.2) családja körében, 1855 körül. Álló sor: ifj. Tóth Ferenc, Noszticius Károly, Tóth Berta, Berthóty Lőrinc. Ülő sor: Tóth Valéria (Noszticius Károlyné), Noszticius Ilona, Lieb Mária (Tóth Ferencné), Tóth Clotild (Berthóty Lőrincne) Apósa halála után a Reök-Hofmann birtokon gazdálkodott 1935-ben bekövetkezett haláláig- Noszticius Károly egyik leánya, Margit nemespanni Krajcsovics Rezső felesége lett. A horvát származású család a középkorban telepedett le Magyarországon, a 17. században szerzett nemességet, a Trencsén megyei Nemespannról kapott előnévvel. Fiuk, Iván a Krajcsovics nevet elhagyva Nemespanny Iván néven magyarosított. Noszticius Árpád halála után a Reök-Hofmann birtok gondozója volt 1945-ig. О volt a gondviselője Munkácsy Emil 101 évet megélt özvegyének, Hofmann Júliának, s őrzője és ápolója a családi emlékeknek, sok segítséget nyújtva a családtörténeti kutatáshoz. 11.22. Tóth Clotild berthóti Berthóty Lőrinc nagyvitézi birtokos felesége lett. A Berthótyak ősi felvidéki családnak számítottak - az Abák nemzetségéig vezették vissza származásukat. Fricsi (ma Fricovce - Szlovákia) kastélyuk ma Kelet-Szlovákia egyik legszebb kastélya. Munkácsy tehát unokanővére útján került kapcsolatba a Berthótyakkal, így mintázhatta Árpád alakját a Honfoglalás festésekor „Berthóty nevű rokonáról".

119 A hivatalnok Liebek így kerültek rokonságba Sáros megyei nemesi családokkal. 114 Szabad Művészet, 1952.411. 40