Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001)

Az apai ág: a Liebek 11.3. LIEB IMRE ISTVÁN. Lieb Ignác kisebbik gyermeke 1803. szeptember 4-én született Sóváron.

120 Munkácsy val kapcsolatban sohasem említik. A sóvári sófelügyelőségi iratok említenek ugyan egy Lieb Imrét, aki 1828-ban mint sóvári fogalmazó gyakornok föfelügyelöségi állásért folyamodik.

121 A név azonossága és a sóvári működés miatt feltételezhető, hogy a folyamodó Lieb Ignác Imre nevű gyermeke volt. További sorsa ismeretlen. Lieb Imre és családja sorsának feltárásához a véletlen vezetett el. A békéscsabai múzeum Munkácsy-gyűjteménye őriz egy fényképet, amelyen Munkácsy bátyjával, Emillel és egy ismeretlen személlyel együtt szerepel. A kép hátulján a következő feljegyzés olvasható: „Munkácsy családi kép. Rokoni szeretettel küldi a kecskeméti Lieb család. 1934. február 20."

122 A Liebek alföldi megjelenése, másrészt ilyen késő jelentkezése keltette fel a figyelmet a család iránt. Levéltári és helyszíni kutatások alapján sikerült a családot megtalálni ma már Kecskemét környékén.

123 Az első világháború után három testvér költözött át Csehszlovákiából Kecskemétre, kutatásom idején már csak egy élt közülük, aki a Munkácsi (sic!) nevet viselte. Elmondása szerint Munkácsy Emil igazolta rokonságukat Munkácsyval, akinek édesapja és adatközlőm dédapja - Lieb Imre - második unokatestvérek voltak. A családban az Imre név hagyományozódott, s ez alapján is feltehető volt Lieb Ignác Imre nevű fiával való rokonság. Az adatok beszerzése után a családi hagyományban kisebb, de döntő változást kellett végezni. A névmagyarosítási irat szerint a szükséges rokonságot nem Munkácsy Emil, hanem fia, Munkácsy Sándor igazolta dr. H. A. budapesti közjegyző előtt 1933. december 19-én: „Lieb Tivadar ... és Lieb Emil (a két kérvényező Lieb testvér - Cz. I.)... nagyatyja az én édesatyám unokatestvére volt." A Lieb testvérek nagyatyja (Lieb Imre I.) és Munkácsy Sándor atyja (Munkácsy Emil) abban az esetben unokatestvérek, ha édesapjuk testvérek voltak. Ilyen testvér eddig is szerepelt Lieb Ignác családjában: Lieb Mihály és a keresett Lieb Imre István. Mindebből nyilvánvalóvá vált, hogy a „kecskeméti" Liebek Munkácsy öccsének leszármazottai, s a Munkácsy-rokonság, amely a kecskeméti Lieb családban élő hagyomány, valóban bizonyítható. A Munkácsy név felvételét azonban a hivatal kétszer is visszautasította azzal a megokolással, hogy a név védett. Végül 1956-ban előbb Emil két gyermekének (Katalin és László Emil), majd 1957-ben az apának is engedélyezték a Munkácsi (sic!) név használatát. A családi hagyományokból és az írott forrásokból így állt össze Lieb Ignác kisebbik fiának leszármazása és a család vázlatos története. 120 Státny Archiv, Presov. Sóvári rom. kat. egyház születési anyakönyve. 121 OL Salinaria, 529, 25083/1828. 122 A Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményében, 58.26.5. A "kecskeméti" Liebek szerint a harmadik személy Mihály és Emil húga, Lieb Gizella. De mikor készülhetett a kép? Emillel 1873-ig biztosan nem, mert ismereteink szerint csak 1874-ben találkoztak, amikor valóban együtt volt a három testvér. Ezenkívül a képen látható leányka 12-14 éves lehetett, 1874-ben pedig Gizella már felnőtt nő, 28 év körüli, így nem felel meg a képen látható leánykának. 121 A kecskeméti Lieb családra forrásaink: Bács-Kiskun Megyei levéltár. Kecskeméti tanfelügyelőség. Különkezelt iratok VI.5027c, Kecskeméti községi népiskola - megfelelő - évi jelentése; valamint Munkácsi Emil ny. pedagógus közlése. 41