A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről „A szülők, a gyerekek tartoztak a szűk családba — vagyis az egy házba lakók. A fiatal házasok is szüleikkel éltek, ez volt - tehát két generáció — egy család. " 8 „ Családon az egy házon belül lakókat értjük. Régen leggyakrabban három generáció lakott egy fedél alatt. " „Férj, feleség, gyerekek tartoztak a szűkebb családba. Ez a gyerekek házasságával bővült a házastárssal, később az unokákkal. " A méhkeréki család, hasonlóan a magyarlakta falvak családszervezetéhez patriarchális volt. A lakodalomban például a vőlegény apjának volt elsődleges szerepe, a lakodalom rendezése is reá hárult. Az új házasok - elenyésző kivételtől eltekintve - az ifjú férj szüleihez költöztek. A család vezetője, a családfő az együttélők legidősebb férfi tagja volt. „Amíg nem volt egyenjogúság, a háború előtti évekig, a férfi volt a családfeje. Az ő szava szent volt, ha kimondta, hogy így vagy úgy kell lennie valaminek, azzal már nem lehetett vitatkozni. " „Ahol több családtag élt együtt, az volt a szokás, hogy a legidősebb ember a családfő. О szabta meg a családtagok munkáját is. A fontosabb dolgokban, amik a családot érintették, ödöntött. Megbeszélte a feleségével a nagyobb dogokat, mint például a házépítést, de a döntést ő hozta. "

21 Ez utóbbi idézetben nemcsak gondolatilag, hanem verbálisan is tetten érhető a férfiak primátusát természetesnek tartó szemlélet. Mint ahogyan a magyarlakta falvakban, úgy Méhkeréken is általános volt a férfi szót ember-rel helyettesíteni, illetve azzal szinonim értelemben használni, ugyanakkor a nő, asszony fogalmak használatát sosem cserélték fel az ember szó alkalmazásával. Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk a gyermek szó alkalmazása kapcsán is. A gyerek kifejezést kizárólag fiúk esetében használták, leányt sosem illettek ezzel a megszólítással vagy említéssel. A több - két vagy három - generációt felölelő család élete, együttélése felveti a munka és tulajdon elosztásának, az öröklés rendjének kérdését is. A ház és a munkaeszközök, az igásállatok használata közös volt, amely közös használatot a családi munkaszervezet egyébként is feltételez. A ház szobája a szülők használatában volt, a hátsó helyiséget lakták a fiatal házasok. Ahol két házas gyermek is lakott a szülői házban, ott előfordult, hogy a fiatalabb pár az istállóban kapott helyet, esetleg a házhoz tartozó kamrában. Ez utóbbi megoldás egyébként általános és természetes volt az olyan családokban, ahol nőtlen, de már felnőtt fiúgyermekek éltek. A konyhát a család nőtagjai közösen használták. Gyakori volt, hogy nem főztek házaspáronként, hanem egyetlen nő főzött valamennyi családtag számára. Különösen betakarítási munkák során volt nagy jelentősége az effajta munkamegosztásnak; a házimunka alól mentesülő asszony ugyanis rész tudott venni a hajnaltól késő estig tartó határbeli munkában. A szántás, a vetés valamint a kaszálás és boronálás minden esetben férfiak által végzett munka volt. A nők feladata aratáskor a marokszedés, egyéb mezei munkák során pedig a férfiak munkájának segítése volt. Ezek közé sorolhatjuk a kapálást, a kukoricatörést, a répaszedést. Kifejezetten női munkának minősült a kender feldolgozása valamint az 18 Ua. mint a 3 sz. jegyzet. 19 Ua. mint a 12. sz. jegyzet. 20 Berényi János 1933-ban született görögkeleti vallású méhkeréki lakos adatközlése. 21 Ua. mint a 13. sz. jegyzet. 22 Ua. mint a 20. sz. jegyzet. 137