A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Németh Csaba: A honvédtisztek fegyverletétele Gyulán

Németh Csaba járult ahhoz, hogy „a fogoly tábornokok és tisztek becsületszóra, szabadon járkálhassanak. " Az alacsonyabb rendfokozatú katonákat a város mellett, egy fogolytáborban helyezték el Kötegyán és Sarkad között, amelyet a cári sereg kordonnal zárt körül. Sarkad és környéke még így is kevésnek bizonyult ennyi ember ellátására. Nehezen lehetett biztosítani a katonák megfelelő élelmezését, s néhány nap múlva komolyabb probléma is jelentkezett. „Az a terület, ahol el voltak helyezve fokozatosan temetővé alakult át - állapította meg a segédtiszt - az eltakarítatlanul ott maradt szemét, a kéthónapos szakadatlan eső, a hideg éjszakákkal változó forró nappalok és a sovány koszt a kolera nagymértékű okozóivá váltak, úgy hogy naponta körülbelül harmincan haltak meg. Az a veszély fenyegetett, hogy a szerencsétlen helyzet lázadásra ad alkalmat, ezért a tábornagy (Paszkevics)... megparancsolta a foglyok átszállítását Gyulára." Haynaunak címzett levelében Rüdiger tábornok is a kolerával indokolta a honvédtisztek Gyulára irányítását. Ennek következtében jutott el Gyulára néhány honvédtiszt augusztus 19-én.

18 A város neves újságírója, Kóhn Dávid szemtanúk visszaemlékezése alapján készített (ezért korántsem mindenben pontos) beszámolója tud egy másik útvonalon érkező csoportról is. Állítása szerint a fogolytábort még Kisjenön két részre osztották, s az egyik fele Székudvar-Nagypél-Gyulavarsánd érintésével, ugyancsak 19-én, érkezett Gyulára.

19 (I. kép) Mindkét csoportot megelőzte azonban az augusztus 17-én kapituláló aradi őrség, amely már másnap Gyulára ért. Őket viszont, az eredeti parancs értelmében, még továbbvitték Sarkadra. Gyulán ekkor nem állomásozott megszálló erő.

20 A beteg Damjanich tábornok őrzésére, aki sérülései kiújulása miatt nem utazhatott tovább, úgy kellett Sarkadról átküldeni egy orosz tisztet.

21 Az egykori szemtanuk szerint is augusztus 19-én hozták át foglyaikat Gyulára az oroszok: „Nagyon szomorú bevonulás volt ez. Elkényszeredett, kimerült honvédek, - tisztjeikkel karonfogva vonultak erős fedezet alatt a sarkadi országúton. Az utcák néptelenek " Rüdiger segédtisztje 545-550.; Delvig 583. és 598.; Király 1885. január L; HL 48/49. 43/431.; DEGRÉ 159.: „Negyednap... az epemirigy-járvány nagy mérveteket öltött; ...a juhaklokból környes-körül kórházat csináltak, mi meg a középen voltunk. Egész nap láttuk becipelni a betegeket, s elhurcolni a holtrakat; láttuk a haldoklókat kivánszorogni, összeesni és meghalni. " 19 Kóhn 48-55. 211 Margitay 137.; Beniczky 365.; BML, Békés-csanádi megyehatósági iratok 7699/1851. Németgyula városnak a fuvarosai által benyújtott nyugták igazolják, hogy pl. 1849. augusztus 21-én Gyuláról 2 fogattal ment Kötegyánba Pereczy ezredes.; BML, Gyula város levéltára az 1849-50. évi csomóban, 1624. Számú irat (Implom-hagyaték, BML): Gyulán az első oroszok az augusztus 11-én megjelent Susz ezredes kozákjai voltak. Elrendelte az orosz és osztrák hadifoglyok Simándra szállítását, valamint a városban található fegyverek átadását. Úgy tűnik, hogy megszálló erőt viszont nem hagyott hátra. 21 A tábornok a sebesülése kiújulása miatt nem utazhatott tovább - bár ebben az is közrejátszhatott, hogy a felesége ekkor már fél éve az unokatestvérének, gr. Wenkheim Józsefné, Jankovits Stefániának a vendégszeretetét élvezte a gyulai kastélyban. (Rüdiger segédtisztje 549.) Ellentmond ennek és a fegyverletételt ismertető más emlékiratoknak Margitay - korántsem mindenben megbízható - visszaemlékezése: (Margitay 137144.) Szerinte Damjanichot közvetlen személyzetével Simándon keresztül Nagyvárad felé vitték, a többiek pedig Mácsán keresztül Gyulára jöttek. Az itt parancsnokló orosz ezredes egy „trabális, vad kinézésű, szigorú muszka katona " volt. Este beszállásolták őket a város lakosaihoz, és csak 20-án mentek át Sarkadra, hogy az 1 forintos napidíjukat felvegyék az orosz parancsnokságon. Még aznap aztán az egész sereget átkísérték Sarkadra. Szerinte itt jelen volt egy muszka tábornok mellett Schlick generális is. „Itt fosztatunk aztán meg utolsó ereklyénktől, fegyvereinktől" (már 20-án?) majd tovább vitték őket Kötegyánba. Az osztrák tábor, akárcsak az orosz őrizet alatt álló magyar, Sarkad és Kötegyán között helyezkedett el. Augusztus 22-én délután adták át ott a tiszteket Reschach és Montenuovo tábornokoknak. 270