A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

Seres István Nagylakot, 26-án Arad, 27-én pedig Jenő alatt portyáztak sikerrel a kurucok, Arad ostromára ekkor még nem került sor. 1707. május végén Károlyi a temesvári pasa segítségében bízva, Rákóczi engedélyével végre megindulhatott Arad ostromára. Előbb, június 2-án bevette a pécskai sáncot, majd 5-én az aradi ostromhoz is hozzáfogott. Miután a kellő felszerelés és elegendő katonaság hiányában az ostrom nem hozta meg a várt eredményt, Rákóczi leállította a hadműveletet. Károlyi 25-én vonult el a vár alól, de előtte, amit csak tudott, mindent felégettetett a vár körül.

64 Károlyi Arad elleni támadásával egy időben ismét csak a rác katonaság mozgolódásáról érkeznek hírek a kurucokhoz. Május 26-án Palocsay György Boné András ezereskapitány figyelmeztető levelére „kemény portát" küldött ki püspökladányi táborából „az Körős mellé, egész Őcsödigh. "

6S Pár nappal később pedig már egészen a Marosig, Arad felé leküldte portásait.

66 Október végén Dévaványa térségében jelentek meg rác lovasok, mire Kárándy Mihály ezredes maga indult meg katonaságával, abban a reményben, hátha az ellenség elidőzik a Körös innenső oldalán. Azonban nem volt szerencséjük, a rácok, akik egyébként sem voltak többen 10-12 lovasnál, már sietve átköltöztek a Körös túlsó partjára.

67 December 24-én Szegedinác Péró csapott fel hirtelen katonáival. Gyalogságát hátrahagyta Túrtőnél, ő pedig a jobb lovasaival elhajtotta a nádudvari és a szoboszlai barmot, valamint a „vad ménest" az angyalházi pusztáról. Olasz Mihály arra felé lévő katonái hírt adtak parancsnokuknak, és Karcagújszállásnál sikerült is utolérniük Péróékat. Néhány rác katonát levágtak, többet, köztük két hadnagyot is foglyul ejtettek. Az elhajtott csordákat mind visszanyerték, és még néhány rác lovat is zsákmányoltak a kurucok. Olasz véleménye szerint, ha nem lett volna olyan sötét, nem sok rác ment volna el élve.

68 1707 végén Károlyi ismét elkészített egy, a három évvel korábbinál már jóval részletesebb tervezetet „a Tiszán túl való földnek contentiójárul.

,l69 A tervezet tíz vár és sánc felállítását, illetve megerősítését javasolta két parancsnokság alatt. Eöllyüs János gyalog ezredes, a kinevezendő szentjóbi kapitány parancsnoksága alá tartozott volna Szentjób, Sólyomkő, Sebesvár, Somlyó és Hadad őrsége, Pécsi Mihály „commendója" alá pedig a Sarkad, Félegyháza, Zsáka, Szerep és Pocsaj (vagy Pelbárthida) sáncainak őrségét kívánta rendelni. Akárcsak a három évvel korábbi tervezetében, itt is az egyes erősségek közötti szoros együttműködést tartotta fontosnak Károlyi. Ellenséges hadmozgás esetén az őrségeknek ágyúlövéssel kell egymást riasztaniuk. A két főparancsnoknak havonta kétszer végig kell járnia az irányítása alá rendelt erősségeket. Végig a pusztaságot, le egészen a Körösökig portásokkal kell cirkáltatniuk, időnként pedig, az őrségekből összeállított válogatott katonaság csaphatna be az ellenséges területekre. 64 Károlyi 1707. évi Maros menti hadműveleteiről 1. naplójegyzeteit. Szalay 1865. 185-195. Az események összefoglalása: Kovács 1988. 93-95. 65 MOL P 396. KCSL Act. publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1707 máj. Fasc. 1. A 36. 66 MOL P 396. KCSL Acta publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1707 máj. Fasc. 1. A 42. hl Kárándy Mihály Károlyinak. Földes, 1707. okt. 28. MOL P 396. KCSL Acta publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1707 okt. Fasc. 1.C28. "

x Olasz Mihály Károlyinak Kába, 1707. dec. 25. MOL P 396. KCSL Acta publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1707 dec. Fasc. 2. В 20. 69 MOL G 15. RSZL Caps. D Fasc. 100. (Károlyi levelei 1707 okt.-nov.) 250