A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe... A Maros menti rácok betörései ellen elsősorban a Pécsi Mihály parancsnoksága alá tartozó sáncok katonaságának kellett volna tevékenykednie. Jellemző azonban, hogy a tervezet elkészültekor a Pécsi Mihály keze alá helyezendő erősségek közül egyedül a sarkadi volt meg, igaz tekintélyes, 460 főnyi őrséggel. A további négy helyőrséget pedig többnyire Bihar és Szabolcs vármegyék, valamint a hét hajdú város lakosságának kellett volna felépítenie. Ha egy pillantást vetünk a térképre, rögtön láthatjuk, hogy térségünk védelmére, a nagy távolság ellenére is csak a sarkadi hajdúk maradtak a legalkalmasabbak. 1707 végén csakugyan megkezdődtek az erődítési munkálatok. November 27-én Dobozi István debreceni főbíró már arról értesítette Károlyit, hogy csakhamar megindítja a zsákai sánc felállításához Debrecen városára kiosztott szekereket és palánkfákat a munkásokkal.

70 Károlyi azonban néhány nap múlva meggondolta magát, és a zsákai sánc felállítása helyett inkább Berettyóújfalu megerősítését parancsolta meg Kos Mihály ezereskapitánynak.

71 Olasz Mihály a kabai sánc építését jelentette meg december 10-én Károlyinak,

72 Sennyey Ferenc leveleiből pedig tudjuk, hogy a félegyházi sánc erődítési munkálatai is megkezdődtek. Amennyiben Károlyi elképzelése megvalósul, a Tiszántúl népe kelet felöl valóban védve lett volna az ellenséges csapatok támadásaitól. A Hármas-Körös egész vonala azonban továbbra is védtelenül kínálkozott volna az ellenséges csapatok átvonulására. Károlyi ugyan felvetette, hogy a szerepi sánccal való kapcsolat fenntartására szükséges volna felállítani Szolnoknál egy, a solti sánchoz hasonló sáncot, amelyet a Jászság lakossága láthatna el elegendő lovas és gyalogos haddal. A szerepi sánc azonban tudtunkkal sosem épült meg, Szolnok kuruc őrsége pedig továbbra is inkább a Duna-Tisza közötti területeket vigyázta. Alig néhány hónappal az után, hogy Károlyi benyújtotta tervezetét Rákóczinak a Tiszántúl védelméről, ismét fokozódott a rác katonaság aktivizálódása Szarvas térségében. Sőt a kuruc kémjelentések szerint a rácok tervbe vették, és egyes hírek szerint már meg is kezdték volna az elhagyatott szarvasi vár helyreállítását! 1708. április 9-én két kuruc tiszt is hírül adta Károlyinak, hogy a Maros menti rácok Szarvasnál gyülekeznek. Cseplész János vicecolonellus Nagykőrösről jelentette, hogy aznap délután öt órakor visszatértek a Tisza mellé küldött portásai, akik magukkal hozták Móra Ferenc szegedi marhakereskedő és a tiszakürti lakosok leveleit. Móra Ferenc levele szerint Rác Tököli Szegeden úgy határozott a császári tisztekkel, hogy a bácskasági és a Maros melléki rácságot egybegyűjtve próbát fog tenni a Duna mellékén. A kürtiek pedig hírül adták, hogy rác katonaság érkezett helységükbe, és túszul ejtve a helység bíráját, jószágaikat és minden hajójukat elvitték Túr felé. Amint azt nekik a rác kapitány öccse titokban elmondta, a rácok Szarvashoz vitték a csónakokat, ahová Tökölit várják magukhoz, aki ugyan most Váradra kisér élést feles hadakkal, de azután Szoboszló felé akar menni. Cseplész rögtön igyekezett megküldeni Károlyinak a levelet, „mivel azon a tájékon lévő földnek romlására céloz. "

73 711 Balogh 1986. 53. 71 Kos Mihály Károlyinak. Újfalu, 1707. dec. 3. KCSL P 396. Ser. I. Acta publ. I. Acta Rák. Ser. I. Extractus Literarum. (127 köt.) 72 Uo. 73 Cseplész János Károlyinak. Nagykőrös, 1708. ápr. 9. Pest-Pilis-Solt II. 471. A Cseplész által „in ipsis originalibus" Károlyihoz küldött levelek ma már nincsenek meg. Móra és a kürtiek leveléről, illetve annak tartalmáról csak a korabeli iktatókönyv számol be. Ez a bejegyzés tartalmazza a rácok Szarvasnál való gyülekezését is. L. MOL P 396. KCSL Acta publ. l.Acta Rák. Ser. I. Extractus Literarum. (127 köt.) 251